Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert arról kérdezte Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője, tervez-e emelést, legalább a legalacsonyabb nyugdíjak esetében. Az ellenzéki politikus szerint a kormánynak komoly felelőssége van abban, hogy a módosított nyugdíjemelési és nyugdíjkorrekciós szabályok miatt ma mintegy 500 ezer nyugdíjas él a KSH által megállapított szegénységi küszöb alatt, ami elfogadhatatlan.
Fónagy János miniszterhelyettes egyértelművé tette: az Orbán-kormány nem így látja, igazságosnak tartja a rendszert, nem támogatja a differenciált nyugdíjemelést.
Érvelése szerint a kormány elkötelezett az idősek tisztelete mellett, teljesíti a nyugdíjasoknak 2010-ben tett ígéretét, őrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését. Törvény mondja ki, hogy a nyugdíjak értékét meg kell őrizni. Fónagy János azt írta: ez az inflációkövető nyugdíjemeléssel biztosított, annak köszönhetően nőtt a nyugdíjak összege 2010 óta több mint kétszeresére, vásárlóereje 25%-kal. Emlékeztette a DK képviselőjét, hogy 2005 és 2010 között 10%-kal csökkent a nyugdíjak vásárlóereje.
A nyugellátás biztosítási elven megállapított keresetarányos, jövedelempótló ellátás, amelyre saját jogon válhat jogosulttá a biztosított, vagy — elhalálozását követően — a hozzátartozója. A társadalombiztosítási nyugdíj összege attól függ, a biztosított aktív korában meddig, milyen összegű jövedelem utáni járulékfizetéssel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához – tette hozzá.
Ha a kormány a nyugdíjas társadalom egyes csoportjai között eltérő mértékű nyugdíjemelést hajtana végre, ezzel jövedelem-átcsoportosítást valósítana meg, ami sértené a biztosítási elv érvényesülését.
A nyugdíj nem szociális rászorultság alapján megállapított ellátás, összegének kiszámítása, értékmegőrzése sem függhet az ellátásban részesülő rászorultságától, szociális helyzetétől. Fónagy János szerint a nyugdíjrendszer éppen akkor igazságos, ha a megállapított ellátások értékmegőrzésekor a megállapításkori nyugdijarányok megmaradnak.
Ezt a célt az egységes mértékű emeléssel lehet elérni. Ettől eltérő, differenciált emelési módszer a magasabb biztosítási teljesítmény eredményeként megállapított nyugellátások fokozatos értékvesztését okozná. A miniszterhelyettes szerint a differenciált emelés azt jelenthetné, hogy aki egy életen át aktív járulékfizető volt, kevesebb ellátást kapna, míg aki egyáltalán nem, vagy csak keveset dolgozott a munkaerőpiacon, magasabb nyugdíjban részesülne.
Ez nem csak igazságtalan, de a közteherfizetésre nézve is ellenösztönző lenne, ami hosszabb távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyeztetné.
Fónagy János szerint a nyugdíjrendszerben a szolidaritási elv is érvényesül, az alacsony összegű nyugellátásban részesülők — kérelemre, indokolt esetben — méltányossági nyugdíjemelést, illetve egyszeri segélyt kaphatnak. A méltányossági nyugdíjemelés és egyszeri segély engedélyezési összeghatárai 2010 óta csaknem kétszeresére emelkedtek.
Idén januárban a korábban tervezett infláció mértékével, 3,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Azok összegében egyre nagyobbak az eltérések, nő a nyugdíjasok közötti anyagi szakadék, hiszen egy átlagnyugdíj után ugyanúgy a 3,2 százalékos emelés jár, mint az egymillió forint felettinél, amit 1900-an kapnak.
The post Az Orbán-kormány nem támogatja a differenciált nyugdíjemelést first appeared on 24.hu.