Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elmagányosodás egyre nagyobb problémát jelent a mai társadalmakban, olyannyira, hogy a kutatók már járványnak nevezik a jelenséget. Az izolációba testileg és lelkileg is belehalhatunk: az Egyesült Királyság Biobankjába toborzott több mint 42 ezer felnőtt vérmintáiból végeztek vizsgálatokat, amelyek eredményét a Nature Human Behavior című folyóiratban tették közzé.
A vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy mind a társadalmi elszigeteltség, mind a magány összefügg a rosszabb egészségi állapottal és a korai halállal.
„Az általunk azonosított fehérjék támpontokat adnak a szociálisan elszigetelt vagy magányos emberek rossz egészségi állapotának hátterében álló biológiához, rávilágítva arra, hogy a társas kapcsolatok miért játszanak olyan fontos szerepet egészségünk megőrzésében” – mondta el Jianfeng Feng, a Warwicki Egyetem professzora.
(Fotó: Getty Images)
Ezt teszi a testeddel és a lelkeddel a magány
A magány több mint egymillió embert érint Magyarországon, életkortól függetlenül bárki, gyerekek és fiatalok is küzdhetnek vele. Azok a kamaszok például, akik félénkebbek, mint a társaik, könnyen válnak kortársaik között kiközösítés, vagy akár rendszeres bántás áldozataivá.
Kutatások igazolták, hogy a magányos emberek szervezetében nagyobb arányban termelődnek azok a hormonok, amelyek stressz hatására is megszaporodnak. Ez pedig az állandó szorongással járó betegségek (magas vérnyomás, szívinfarktus, stroke) kialakulásának esélyét is növeli. Kutatások azt is alátámasztották, hogy a magányos embereknél kétszer gyakoribb a depresszió és másfélszer gyakoribbak az öngyilkos gondolatok.
Egy új kutatás szerint a barátokkal és a családdal való interakciók elősegítik az egészségünk megőrzését. Kapcsolataink erősítik az immunrendszerünket, és csökkentik az olyan betegségek kockázatát, mint amilyen a szívbetegség, stroke vagy a 2-es típusú cukorbetegség.
Hogy vegyük fel a harcot a magány ellen?
Az ember szociális lény, tehát szükségünk van társaságra. Így tudunk feltöltődni, információt szerezni, motivációt és lendületet nyerni. Ha ez elmarad, könnyen érezhetjük magunkat levertnek, fáradtnak, úgy érezzük, hogy nincs vagy alig van más örömforrásunk, mint az alvás. A magány szorongást okoz, a szorongás pedig alvászavarokat. Ha gyakori fáradtságot észlelünk magunkon, az lehet az erős magányérzés és a depresszió jele. A magányos ember általában szomorú, és könnyen válhat depresszióssá, amit sokszor szégyell, hibáztatja is magát azért, amiért ilyen helyzetbe került.
A magány és a depresszió gyakorlatilag kéz a kézben járnak, romboló hatásuk ellen legjobban úgy védekezhetünk, ha enyhítünk az egyedüllétünkön, és valamilyen módon nyitunk bizonyos emberek, csoportok felé, akár az online térben is. De készíthetünk listát azokról a tevékenységekről, amelyeket egyedül is végezhetünk. Írjuk össze, kikre számíthatunk, ha magányosak vagyunk. Akkor is találkozzunk emberekkel, ha épp semmi kedvünk hozzá. Segíthet a testmozgás, ha lehetőségünk van rá, válasszunk csoportos órákat! A pszichoterápia mindig remek választás, ne féljünk segítséget kérni!
Fontos, hogy ne csak mi beszéljünk, hallgassunk meg másokat is! Lépjünk ki a komfortzónánkból, és kezdjünk el interakcióba lépni másokkal, például a szomszédokkal, ismerősökkel. Szólítsuk meg a környezetünket, segítsünk azokon, akik hasonló cipőben járnak, mindenekelőtt beszélgessünk velük!
The post Veszélyes magány: a mai társadalom kortünete first appeared on nlc.