„Az én ismereteim szerint mi léptünk vissza, mi döntöttünk, az arab befektető nem akart visszalépni” – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Della podcastban, mikor a Rákosrendező körüli politikai csatáról kérdezték.
„Azért léptünk vissza, mert úgy gondoltuk, hogy egyrészt a fővárost megilleti az elővásárlási jog, másrészt pedig az egész körüli vita ma már annak az eredeti tervnek a kivitelezését veszélyezteti, miszerint egy pozitív hatású beruházás valósuljon meg pozitív környezetben.”
Navracsics szerint a cél eredetileg az volt, hogy egy több évtizede elhanyagolt területen valósítsanak meg egy olyan barnamezős beruházást, amely a város megújulását szolgálja. Ez a cél azonban idővel egyre távolabb került, úgyhogy inkább átadták a terepet a fővárosnak, aminek amúgy is vannak kidolgozott tervei – ezeket már be is mutatták, itt írtunk róla.
A miniszter szerint a főváros elővásárlási jogáról a kormány jogászcsapatai között is volt vita. A kormány végül arra jutott, hogy ha nem engednek, hosszú pereskedés következhet, ami Navracsics szerint rontott volna a befektetési környezeten is. A felvetésre, hogy azért engedték el, hogy az ügy a választásokig ne okozzon politikai kárt, utána pedig éljenek a visszavásárlási joggal, Navracsics azt mondta, ez egy túl bonyolult elképzelés – Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerint a projekt tele van csapdával, de Karácsony Gergely is úgy látja, hogy a kormány megpróbál kihátrálni a szerződésből.
A miniszter enyhén szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a főváros képes lesz megvalósítani egy beruházást a területen, „mert a múltban voltak olyan projektek, amelyek számomra legalábbi felületi hasonlóságot mutattak”, ilyen szerinte a Városliget projekt vagy Népliget. „Amit eddig láttunk, az nem túl bíztató, de az ambíció az kétségkívül ott van.” Navracsics szerint arról Lázár Jánost építési és közlekedési minisztert kéne kérdezni, hogy a kormány tartja-e az arab befektetők felé szerződésben vállaltakat, de egyébként szerinte tartani fogja.
Navracsics úgy látta, hogy a lakosság körében nem volt egyértelmű a projekt elutasítottsága. Egyrészt annak örültek volna az emberek, ha eltakarítják a szemetet, de azzal kapcsolatban sokan szkeptikusak voltak, hogy mi kerül majd oda. A miniszter szerint az 500 méter magas toronyházzal igazából csak riogatták az embereket – ő maga sem látott volna szívesen ilyen épületet. (Hogy miért riogatás az, hogy politikusok a beruházó által bemutatott elképzelésekre hivatkoznak, mely szerint a terület egyes részein 250-500 méter magas épületeket is lehetne helyezni, nem tisztázódott.)
A kérdésre, hogy miért Lázár János minisztériuma viszi a projektet, Navracsics azt mondta, Rákosrendező valójában területrendezés, ő maga pedig legfeljebb annyiban érintett, hogy „maga a fejlesztés mint barnamező megszüntetése és mint fővárosi fejlesztés mennyiben járul hozzá az ország területi különbségeinek megszüntetéséhez”.