Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) leépítése hosszú távon negatívan befolyásolhatja az USA Kínával folytatott globális versenyét – írta hétfőn a Politico a National Security Daily nevű hírlevelében.
A lap szerint Kína gyorsan betöltené az Indo-csendes-óceáni térségtől kezdve Dél-Amerikáig a Trump-kormányzat lépései által hagyott űrt. Kínai tisztviselők állítólag már jelezték a nepáli kormánynak, hogy Peking hajlandó pótolni a keletkezett hiányt a saját fejlesztési forrásaival, Kolumbiában pedig a civil szervezetek szerint a kínai kormány érdekelt a támogatásban. A Cook-szigeteken, az Indo-csendes-óceán egyik stratégiailag fontos szigetcsoportján tisztviselők azt mondták, hogy a USAID finanszírozásának befagyasztásától Kína megjelenését várják a térségben.
„Kína máris partnereket keres” – mondta a Politiconak Francisco Bencosme, aki a Biden-kormányzat idején az USAID Kína-politikai vezetője volt. „Olyan helyeken fogják betölteni az űrt, mint Kambodzsa és Nepál, és ezek csak azok, amikről tudunk…”.
A republikánus Michael Sobolik, a Hudson Institute agytröszt Kína-elemzője és Ted Cruz texasi szenátor korábbi tanácsadója szerint az USAID alternatívát kínált Kínával szemben a fejlődő országoknak, amik külső befektetőket kerestek az infrastruktúrájuk és egyéb fejlesztésekre.
„Persze, az USAID csinált néhány erősen megkérdőjelezhető dolgot, amit érdemes felülvizsgálni. De ne essünk át a ló túloldalára. Peking abban bízik, hogy pontosan ezt tesszük”
– mondta a lapnak Sobolik.
A képviselőház Kína-bizottságának demokratái Trumpékat azzal kezdték támadni, hogy az USAID leépítésével valójában Kínának segítenek. „A jelenleg keringő hamis állításokkal ellentétben az USAID kiadásai, amik minden egyes befizetett adódollár kevesebb mint egy százalékát teszik ki, nem pazarlás, hanem kritikus fontosságú egy virágzó, stabil és Amerika-barát világ szempontjából. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy harcoljunk e kritikus fontosságú ügynökség elleni igazságtalan támadás ellen” – áll a dokumentumban.
A bizottság republikánus tagjai nem álltak ki a USAID mellett, a Politico megkeresésére azt írták, hogy teljes mértékben bíznak a külügyminiszter Marco Rubióban – az ő irányítása alá került az ügynökség -, hogy „hatékonyan kezelje a kritikus emberi jogi és fejlesztési kérdéseket”.
A USAID-et 1961-ben hozták lére, évente dollármilliárdokat oszt szét világszerte a szegénység enyhítésére, a betegségek és éhínségekre kezelésére, valamint arra, hogy reagáljon a természeti katasztrófákra. Emellett a demokrácia építését és a fejlődést is elősegíti a civil szervezetek, a független média és a társadalmi kezdeményezések támogatásával. A USAID egyben az Egyesült Államok egyik legfontosabb soft power eszköze a világ közösségeivel való kapcsolatok ápolására. Kritikusai szerint ugyanakkor az ügynökség beavatkozik más országok belpolitikájába, baloldali ügyeket támogat és átláthatatlanul működik.
Az ügynökség jövője Trump beiktatása óta bizonytalan, miután befagyasztották a finanszírozását, és több tucat alkalmazottját szabadságra küldték. Donald Trump, az elszabadult Elon Musk és egyes republikánus törvényhozók élesen támadják a szerintük csak liberális ügyeket támogató ügynökséget, ami körülbelül 120 országban felügyeli a humanitárius, fejlesztési és biztonsági programokat. A kutatások leállítása miatt több ezer ember szervezetében maradtak kísérleti gyógyászati eszközök, ráadásul az őket kezelő kutatók hivatalosan nem is foglalkozhatnak velük.
A 444 kiadója, a Magyar Jeti Zrt. szakmai szervezeteken keresztül részt vett az Egyesült Államok költségvetése által finanszírozott programokban. Fontos projektekben (pl. stúdióépítés, a Qubit tudományos rendezvényei) jelentettek segítséget ezek a források, de együttesen a kiadó éves költségvetésének mindössze 2-4 százalékát tették ki.