A statisztikai hivatal keddi adatközlése szerint januárban éves szinten 5,5 százalékkal – decemberhez képest 1,5 százalékkal – nőttek az árak, míg a szezonális és egyszeri hatásokat kiküszöbölő maginfláció 5,8 százalék volt. Az első elemzői reakciók egyértelműen kedvezőtlenek, hiszen az áremelkedés sokkal magasabb lett a vártnál.
„Rendkívüli és egyben kellemetlen meglepetést okozott az infláció januárban” – fogalmazott Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki szerint az infláció ilyen mértékű erősödése „kevésbé a bázishatás, sokkal inkább az átlagos árszint havi alapú váratlanul magas, 1,5 százalékos emelkedéséből adódott”. Kiemelte az élelmiszerek további erőteljes drágulását, aminek a fényében „aligha meglepő Nagy Márton minapi kommentárja az ársapkák esetleges újbóli bevezetéséről”.
Mint írta, bár a korábbi tapasztalat azt mutatja, hogy ennek alapvetően többlet-inflációs hatása lehet, erre politikai intézkedésként érdemes tekinteni. „És mint ilyen, az egyének szintjén az érzékelt infláció tekintetében továbbra is értékes eszköz lehet politikai szempontból” tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy „a 2,2 százalékos havi élelmiszer-áremelkedés a megélhetési válság időszakát” idézi.
Komolyabb meglepetést jelentett neki az üzemanyagok drágulása is, „az előzetes kalkulációkhoz képest érdemben magasabb áremelkedést regisztrált a KSH”. A közel 3 százalékos egyhavi átárazás jelentős részben magyarázza az erős januári inflációt, de a szolgáltatások átárazása is szokatlanul nagy volt, de ez utóbbi részben az adóváltozásokhoz kapcsolható a pénzügyi, biztosítási szektorban.
A szakértő szerint „a közel 10 százalékos áremelkedés a telefon, internet csomagok esetében rendkívül meglepő annak fényében, hogy itt elméletileg csupán az előző év átlagos inflációjának mértékében lehetne emelni a szerződéses árakat”. Azt valószínűsíti, hogy a cégek vélhetően kivezettek korábbi kedvezőbb árazású számlacsomagokat, és ennek a technikai hatása jelentkezett a fogyasztói kosárban.
A ma megjelent adat Virovácz szerint azt jelenti, hogy „az inflációs helyzet minden fronton romlik, és az árfelhajtó tényezők az érzékelt inflációt is egyre jobban tolják fölfelé”. Eleve az ING várta a mostani adatközlés előtt is a legmagasabb átlagos inflációt erre az évre (4,5 százalék átlagosan), de most az előrejelzésük 5 százalék fölé emelkedett, úgy, hogy az év folyamán várhatóan 4,5-6 százalék között hullámzik majd a mutató.
„Ez egyben azt is jelenti, hogy vélhetően az áremelkedési ütem nem kerül vissza a jegybank inflációs célsávjába”, vagyis szerint nemigen lesz az MNB-nek mozgástere idei kamatcsökkentésre. „Hacsak az idei évi gazdasági teljesítmény sem lesz sokkolóan gyenge, amelyre ilyen inflációs adatok mellett egyre nagyobb esély mutatkozik, vélhetően az év folyamán a jegybank változatlanul kell, hogy tartsa az alapkamatot egy ilyen inflációs környezetben”.
„Az Amundi előzetes várakozása 4,9 százalék volt, „az azt durván meghaladó adat az átlagosnál sokkal nagyobb havi változást jelentett januárban, amit legfőképpen a forint gyengülése, az energiaárak emelkedése és az év eleji átárazások okozhattak” – reagált Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Emiatt szerinte „a legnagyobb mértékű monetáris óvatosság indokolt, különösen, hogy a külső folyamatok a forint elmúlt hetekben látott látványos erősödése ellenére sem kedvezőek”. Kiss szerint „a jövőbeni kamatdöntések szempontjából az inflációs adatok célsáv fölé ugrása felfelé mutató kockázat”, és a mai adatok fényében arra számít, hogy a piaci szereplők „biztosan elkezdik árazni egy közelgő kamatemelés valószínűségét”.
„Kedvezőtlen, hogy a maginfláció havi szinten brutálisan emelkedett, éves összehasonlításban pedig 5,8 százalékra gyorsult. Az pedig, hogy a megelőző havi 4,6 százalékról masszívan 5,5 százalékra emelkedett az éves ráta, jelentősen meghaladta a konszenzust” – reagált az adatokra Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
Az élelmiszerárak emelkedéséről azt mondja: „nehéz lenne néhány lényeges elemet kiemelni, feldolgozott és feldolgozatlan termékek árai egyaránt meglódultak januárban”. Szerinte az üzemanyagárak 2,7 százalékos havi drágulása „lényegében a vártnak megfelelő volt, mint ahogyan a ruházati cikkek 2,9 százalékos szezonális árcsökkenése is”. Ő is kiemelkedőnek tartja a telekommunikációs szolgáltatások áremelkedését, továbbá a postai szolgáltatások drágulását, míg az energiaárak növekedése szerinte „az elmúlt hónapokban tapasztalt, a korábbinál hidegebb időjárás következtében realizált masszív energiafogyasztás-bővülés” következménye.
Nagy szerint „az infláció további alakulása szempontjából kedvezőtlen hír a szolgáltatás-infláció újbóli emelkedése, amitől leginkább várható lenne az elején a dezinfláció újraindulása”. Az idei éves átlagos 4,5 százalékos inflációs előjelzését az Erste is felfelé módosítja, és egyetért azzal, hogy az árdinamika nem enged meg további kamatcsökkentéseket.