Elképzelem azt a marketingmeetinget, ahol ezt kitalálták.
Vannak ezek az autók, jesszuskám, hát mi a jóistennel adjuk el őket? Autó, autó, vrummvrumm, benzingőőőz, hajajj.
Kik vezetnek autót? Mindenki. Jó, de kik vezetnek jól autót? Férfiak. Jó, de mit szeretnek a férfiak? Vezetni. És még? Háááát, talán a fütyijüket méregetni, meg az asszonyon röhögni, hogy nem jól vezet. De azért mégis csak jó dolog szexelni is, nem? Dede, az is szuper. Na. Akkor meg is vagyunk, csapathatjuk! Várj, nem, kéne még valami hiteles arc is, aki ezt felvállalja. Hiteles? Mármint, ööö, hát tudod, valaki, aki keményen beleáll. Jaja, értem. Vrummvrumm, autóóóó, csak keményen. De jaj, és mi van az öltönyös, gazdag faszikkal, nekik hogy adjuk el? Nyakkendős csávóval, nem kérdés. Elegáns, kifinomult. De azért dönget, érted. Mint az autó. Fúúú, ez kurvajó, ezaz, csináljuk.
És a végeredmény?
A kemény Ganxta Zolee:
Meg az elegáns Stohl Buci:
Tehát egyrészről van a kemény méretű fasz autó, amibe a legtöbb nő szívesen beleülne, másrészről az intelligens nő autó, ami még parkolni is tud.
Ja, és ez csak a jéghegy csúcsa a Nissannál épp, van még bőven ott, ahonnan ez jött. A teljesség igénye nélkül:
Mivel a fentiek alapján van, akinek még mindig nem egyértelmű, ezért leírom: azt, amit fentebb látunk, úgy hívják, hogy szexizmus.
A szexizmus, amit ezek szerint sokan még mindig viccesnek tartanak, valójában nem más, mint a nők rendszerszintű elnyomásának egyik legáltalánosabb eszköze.
Amíg bárki viccesnek találja, hogy nőket alázzon meg mondjuk azért, mert azt feltételezi, hogy rosszabbul tudnak parkolni, mert csak arra vágynak, hogy valami nagyba és keménybe üljenek bele, vagy szívesen beszállnak egy drága autóba, mert ez vonzó számukra, addig ez a fajta elnyomás kódolva kúszik tovább generációkon, alattomosan, láthatatlanul, kedélyeskedésbe csomagolva. Valójában azonban semmi vicces nincs abban, hogy bénának, haszonlesőnek, szexre használható bábunak állítják be a nőket.
Az ilyen szövegek és képek, amikhez jelen esetben Ganxta Zolee és (az egykor ittasan súlyos balesetet okozó, tehát vezetéstechnikailag nem túl jó marketingfogásnak számító) Stohl András adja az arcát, azt erősítik meg a férfiak erre fogékony részében, hogy valójában valami torz világkép szerint ők jobbak nőtársaiknál. Ez a fajta szemlélet pedig fenntartja azt az gondolkodást, miszerint a nőknek a konyhában a helyük, szülőgépek, butuska és haszonleső asszonyállatok.
Erre rájátszani pusztán azért, hogy méregdrága autókat adjon el valaki – ostoba és egyben kegyetlen dolog is. Meg persze manipulatív: egy férfi egójára apellál haszonszerzés céljából (helló, kapitalista patriarchátus!). Azt hiteti el, hogy fensőbb rendűek vagytok, drága férfibarátaim, mint nőtársaitok. A nap végén ti ugyanúgy ki vagytok ezzel zsákmányolva, csak a ti kizsákmányolásotok egyben azt is jelenti, hogy felhatalmazva érezhetitek magatokat a nők kizsákmányolására.
Megéri beülni egy ilyen autóba?
*UPDATE: Cikkünk megjelenése után nem sokkal a Nissan Facebook-oldaláról eltűntek a bejegyzések.