Idén januárban 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak tavaly januárhoz képest, míg a decemberit 1,5 százalékkal haladták meg
– közölte kedden a KSH. Ez bátran mondható árrobbanásnak is, ami minden elemzői várakozást meghaladt. Éves alapon az élelmiszerek ára 6 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit, míg az üzemanyagárak 11,8 százalékkal nőttek.
Különösen aggasztó, hogy a szezonális hatásokat kiküszöbölő maginfláció még ennél is magasabb, 5,8 százalékos volt. Az úgynevezett nyugdíjasinfláció egy kissé elmaradt az általánostól, de ez az 5,3 százalékos szint is jóval magasabb, mint amekkora nyugdíjemelés idén volt (3,2 százalék).
A friss adat azt jelenti, hogy hatalmas gyorsulásban van a fogyasztói árak emelkedése, hiszen decemberben még csak 4,6 százalék volt az éves infláció és csak 5,4 százalékos az élelmiszerinfláció.
Legutóbb 2023 novemberében mértek ennél magasabb az inflációt (7,9 százalékot), majd akkor decemberben a mostanival azonos szinten nőttek a fogyasztói árak.
A KSH jelentése szerint éves alapon
a 6 százalékkal drágult élelmiszerek közül a liszt ára 43,2, a tejé 25, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16, a vaj, vajkrémé 15,5, a csokoládé és kakaóé 12,9, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal nőtt. A száraztészta ára 3,6, a margariné 2,9, a párizsi, kolbászé 2,1 százalékkal mérséklődött.A szolgáltatások 8,5 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 15, a lakbér 11,8, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a lakásjavítás és -karbantartás 9,9, a sport- és múzeumi belépők 9, a testápolási szolgáltatások 8,6, az üdülési szolgáltatás 7,2 százalékkal kerülnek többe.A szeszes italok, dohányáruk ára 4,9 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 5,3 százalékkal emelkedett.A háztartási energiáért 0,2, ezen belül a vezetékes gázért 1,5, az elektromos energiáért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni.A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 17,4, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,6 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 5,5 százalékkal kevesebbe kerültek.A gyógyszer, gyógyáruk 2,9 százalékkal drágultak.
Decemberhez képest az élelmiszerek 1,9 százalékkal drágultak – átlagnál jóval gyorsabban nőtt a tej (5,8 százalék), az étolaj (5,1), a kávé (4,9), a csokoládé, kakaó (4,7) és az idényáras élelmiszerek (4,4 százalék) ára –, a szolgáltatások ára átlagosan 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül a telefon, internet 9,9, a postai szolgáltatások 6 százalékkal drágultak.
A háztartási energia januárban átlagosan 1,7 százalékkal többe került, mint decemberben, ezen belül a vezetékes gázért 3,7, a palackos gázért 1,7 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy hónappal korábban. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,5 százalékkal emelkedett, az üzemanyagoké 2,7 százalék, a ruházkodási cikkek viszont 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek.
A fogyasztói árak emelkedésének gyorsulása tavaly szeptemberben kezdődött, miután akkorra épp sikerült elérni a jegybanki inflációs célnak számító évi 3 százalékot. Azelőtt utoljára 2021 elején volt ebben a tartományban az árak emelkedése: akkor januárban 2,7 százalékos, februárban 3,1 százalékos inflációt mértek (azóta a nagy inflációs válság idején 25 százalékon is járt 2022-23 fordulóján).
Az elmúlt hónapok viszonylag gyors inflációnövekedést részben a bázishatás – az előző időszak viszonylag magas inflációja –, részben a forint gyengülése, részben az élelmiszerárak újbóli lendületes emelkedése okozta (decemberben az infláció még csak 4,6 százalék volt, de az élelmiszerárak már 5,4 százalékkal nőttek). A forint árfolyama az elmúlt hetekben már erősödött, de ez a januári inflációs adatokban még kevéssé érződött, az élelmiszerárakra pedig Nagy Márton már hétfőn – feltehetően a most publikált adatok ismeretében – belebegtette az újbóli élelmiszer-árstopok bevezetésének lehetőségét.