A magyar kormányfő, Orbán Viktor a következő évbe vetett optimizmusa évek óta töretlen, az idei évet korábban egyenesen fantasztikusnak nevezte, a siker kulcsaként pedig a januári repülőrajtot nevezte meg (hogy ez hogyan is nézett ki a gyakorlatban, azt ebben a cikkben vettem végig). Mindenesetre a várt repülőrajt elmaradt, a lengyelek viszont megmutatták, hogyan csinálják ők.
Míg a magyar kormány egy újabb, áttörőnek nehezen nevezhető gazdasági akciótervet rakott össze, Donald Trump elnökségétől várja a csodát, és a gazdasági semlegességet tűzte ki zászlajára, addig Donald Tusk lengyel kormányfő egy rekordnagyságú beruházási tervet mutatott be hétfőn a lengyel tőzsdén tartott beszédében.
A 650 milliárd zloty (közel 63 ezer milliárd forint) értékű program magában foglalja a beruházások növelését, a tengeri kikötők fejlesztését, valamint a vasúti és az energetikai infrastruktúra korszerűsítését. A gazdasági stratégia hat fő pillérét a pénzügyminiszter ismertette, úgy mint a tudományos és kutatási beruházások, az energiaátalakítás, a modern technológiák fejlesztése, a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése, a tőkepiac erősítése és a vállalkozások támogatása.
A beruházási program méretét tekintve az a lengyel GDP közel 20 százalékával egyenértékű. Vagyis olyan ez, mintha a magyar kormány 14 900 milliárd forintos beruházási programot jelentett volna be. Ehhez képest az a bizonyos 21 pontos gazdasági akciótervecske mindössze 4000 milliárd forintot fog megmozgatni a gazdaságban, vagyis a magyar GDP 5 százalékának megmozgatásával akarna a kormány repülőrajtot venni, hogy aztán egy fantasztikus év kerekedjen ki 2025-ből.
Visszatérve Donald Tuskra, bejelentette, hogy folyamatban vannak a tárgyalások a legnagyobb technológiai cégek, az IBM, a Google, az Amazon és a Microsoft vezetőivel lengyelországi beruházásokról. Tusk szerint a Google részt akar venni az energiahálózat intelligensebbé tételében, és a cég Lengyelországot látja a legjobb befektetési célpontnak Európában. 80 milliárd zlotyt (vagyis 7680 milliárd forintot) terveznek a vasúti hálózat korszerűsítésére fordítani, 2030-ig pedig megháromszorozná a balti-tengeri kikötőkben szállított áru mennyiségét. Ezek mellett a kis- és középvállalkozók számára deregulációt és adócsökkentéseket jelentett be.
Tusk azt várja ettől a programtól, hogy idén 4 százalékkal fog nőni a lengyel GDP, Európában belül a legnagyobb mértékben. A bejelentések hatására kilőtt a lengyel tőzsde, és a zloty árfolyama is jól reagált, 2015 óta nem volt annyira erős az euróval szemben, mint a bejelentések után. (Money, Gazeta, TVP)