Egy huszonnégy tagú csoport januárban megrohamozta a csádi elnöki palotát, a támadók és a testőrség között kialakult tűzharcban húszan meghaltak, köztük tizennyolc támadó. Az épületben tartózkodó Mahamat Idriss Déby Itno elnöknek – aki szeptemberben tárgyalt Orbán Viktorral Budapesten – nem esett baja. Vang Ji kínai külügyminiszter csupán pár órával ezelőtt járt az elnöknél egy közép-afrikai körút részeként, amelynek során biztonsági és gazdasági együttműködésekről tárgyalt regionális vezetőkkel.
Abderamán Kulamallah külügyminiszter pár órával később katonák gyűrűjében egy pisztollyal az oldalán a Chad TV-nek már azt nyilatkozta, hogy a biztonsági erők urai a helyzetnek, a „destabilizációs kísérletet” leverték. Az Al Jazeera szerint az üzletek és iskolák másnapra a megszokott rendben kinyitottak, viszont az amúgy is katonáktól hemzsegő főváros, N’Djamena központjában tankok állomásoztak, az elnöki palotakomplexumhoz vezető utakat pedig lezárták.
A csádi elnöki palota lerohanása volt az első politikai téma, amelyről Orbán indiai vakációja közben megszólalt, az X-en azt írta: fájó szívvel hallotta a hírt. Hozzátette, hogy Csád kulcsfontosságú a Száhel-övezet stabilitását nézve, és Magyarország kiáll az ország kormánya mellett.
Issouf SANOGO / AFP Az elnöki palota csádi fővárosban, N’Djamenában.
A miniszterelnöknek jó oka volt a megszólalásra,
ugyanis a Magyar Honvédség kétszáz fős katonai kontingenst tervez küldeni a közép-afrikai országba. A magyar katonák a kormányzati rendeletek szerint „tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokat” látnak majd el, „az ott tartózkodó magyar állampolgárokat és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazzák”, továbbá a terrorizmus elleni küzdelemben nyújtanak támogatást a világ egyik legszegényebb országának.
A kormány emellett pénzügyi keretprogramot is kötött Csáddal, ennek részeként 200 millió euró (82 milliárd forint) értékben kamatmentes hitelt biztosít az országnak. Az erről szóló rendelet indoklása szerint a két kormány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a népek és nemzetek közötti egyenlőség, a béke és a nemzetközi biztonság iránt.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az év végi parlamenti meghallgatásán arról számolt be, hogy a honvédség készen áll a csádi misszió elindítására, ugyanis a csádi elnök budapesti látogatásával a szükséges megállapodások megszülettek, azokat már csak az ottani parlamentnek kell elfogadnia. A Vsquare európai diplomáciai forrásokra hivatkozva nemrég ezt megerősítette, hozzátéve:
A Hvg.hu nemrég kapott választ a Honvédelmi Minisztériumtól a csádi misszióval kapcsolatos közadatigénylésére. Ebből a két ország kormányközi megállapodásaival kapcsolatban csupán annyi derült ki, hogy azoknak az Országgyűlés általi ratifikálására „a csádi jóváhagyást követően kerül sor.” A megállapodások szövegét a minisztérium szerint azért nem adhatják ki, mert azok a parlamenthez való benyújtásig döntés-előkészítő jellegük miatt nem nyilvánosak. Ahogy azt a portál is megjegyezte, a 2023 novemberében elfogadott parlamenti törvényhozási engedély alapján a legfeljebb kétszáz fős katonai egység 2025 végéig tartózkodhat Csádban, tehát – bár a bevetés még el sem indult – a mandátum hamarosan le is jár.
A csádi küldetésről máig kevés információ jutott el a nyilvánossághoz, a kormány a vonatkozó adatokat harminc évre titkosította. Korábban szintén a Vsquare írt arról kormányzati forrásra hivatkozva, hogy a misszióban honvédségi összekötő tisztként részt vevő Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia zárt ajtók mögött értékes nyersanyagok, köztük nyersolaj és uránérc megszerzésével érvelt mellette. Így felvetődött annak a lehetősége is, hogy a NER gazdasági lehetőségek terepeként is tekinthet az afrikai országra.
A kormány hivatalos magyarázata szerint Csád az Európába irányuló migrációs útvonalak stratégiai pontján helyezkedik el, és fokozni kell a magyar jelenlétet az instabil Száhel-övezetben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról tájékoztatott az ősszel, hogy 2023-ban humanitárius irodát nyitottunk az országban. Magyarország és a magyar cégek fejlesztési tevékenysége budapesti tisztviselők szerint a nagyrészt sivatagos, száraz éghajlatú ország mezőgazdaságának és oktatási ágazatának fejlesztésére, illetve a digitalizáció elősegítésére koncentrál, a Hungary Helps ügynökség pedig egészségügyi feladatokban vesz részt.
KKM / MTI Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert N’Djamenában 2023. december 7-én.
Aki N’Djamenát uralja, az Csádot is uralja
Az elnöki palota elleni támadásról sokkal több részlet nem derült ki annál, mint amiről a csádi tisztviselők hivatalos magyarázatából értesülhettünk. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója a 24.hu-nak azt mondta, a rendelkezésre álló információk alapján a legvalószínűbb forgatókönyv az, amiről a külügyminiszter beszélt a támadás után.
Egy csoport részeg, az elnökkel és a mögötte álló zagava kisebbségi elittel elégedetlenen fiatal úgy érezte, hogy most megmutatják, és késekkel és machetékkel a kezükben megpuccsolják az elnököt, de ez érthető módon nem sikerült.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint ezzel együtt meglepő, hogy a támadóknak gépjárművekkel sikerült áttörniük a palotát védő biztonsági erők kordonját, és az is, hogy idáig eljutottak. Attól azonban messze voltak, hogy Débynek akár egy haja szála is meggörbüljön.
The post Kétszáz magyar honvéd lehet a gátja, hogy az orosz zsoldosok benyomuljanak Csádba? first appeared on 24.hu.