Remek időzítéssel hirdetetett meg fórumot rákosrendezői terveiről a főváros: Gulyás Gergely csütörtökön jelentette be, hogy a kormány elengedte mini-Dubajt, a főváros élhet elővásárlási jogával.
A fórumot, amelyen Karácsony Gergely főpolgármester, Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, Erő Zoltán főépítész és Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke beszél a Merlinben, még a kormányzati döntés előtt találták ki.
Karácsony viccelődve nyitott
„Nem tudom, volt-e már olyan urbanisztikai célú sajtótájékoztató, ahol ilyen nagy volt az érdeklődés” – kezdte előadását Karácsony Gergely. „Az egész purparlét azért csináltuk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, milyen fontosak a rozsdaövezetek.”
Megerősítette, hogy amikor meghirdették a fórumot, még nem volt egyértelmű, hogy a kormány a jogállamiság útját választja, vagy valami mást.
„Függetlenül attól, hogy a kormány mit kommunikált, komolyan gondoljuk, hogy tulajdonosként elő tudjuk segíteni azt a városfejlesztést, amire a budapestieknek szükségük van.” A főváros tulajdonosként ösztökélheti a szükséges beruházásokat.
„Szeretettel üdvözlöm Budapest új telektulajdonosait” – mondta Karácsony, majd azzal folytatta, hogy az elmúlt időszakban sokszor előfordult, hogy valami ellen kellett küzdeni, hogy az ne tegyen tönkre mást. Ilyen volt a Fudan Egyetem is, ami helyett a Diákváros épülhet meg.
Rákosrendezőnél most egy fokkal jobb a helyzet: amint a főváros tulajdonhoz jut, tudja diktálni a tempót, az irányt, hogy mi történjen a területen – mondta Karácsony, majd elkezdett levetíteni egy korábbi prezentációt, amit kicsit aktualizáltak.
Rákosrendezővel kapcsolatban nagyon sok terv készült már, volt egy 2019-es fővárosi terv is, amit az arab befektetők hírére aktualizáltak.
Szemben az arab befektetőkkel, akiknek csak egy egyoldalas terve volt, a fővárosi önkormányzatnak van koncepciója, aminek a megvalósítása karnyújtásnyira van – mondta Karácsony.
Nagyon sok nemzetközi példa van a rozsdaövezetek hasznosítására, jók és rosszak egyaránt. Ezen a ponton bemutatta a mini-Dubaj „látványtervét”, a Parlament mögött felhúzott felhőkarcolóval. Karácsony szerint elképesztően nagy felkiáltójel volt, hogy a kormány versenyeztetés nélkül akarta átadni a területet. Arra gondolt, hogy „ingyen nem lehet valaki ennyire hülye”, majd kiderült, hogy nem is voltak azok, trükközni próbáltak.
Karácsony szerint a kormány csak loholt a befektető nyomában, hogy ne épüljön olyan, ami ellentétes a városlakók érdekével. A főváros közérdekű fejlesztést akar, olyat, amire szüksége van a városnak.
Karácsony közölte, akkor lehet magántőkebevonásról beszélni, ha van világos koncepció és mesterterv. Ehhez párbeszéd kell, és versenyre van szükség a beruházók között, a telket nem egyben, hanem külön-külön kell fejleszteni. Így még jobban lehet élesíteni a versenyt.
A telket köztulajdonban kell tartani, az ingatlan lehet a befektetőé – mondta Karácsony. A befektetőtől származó díjból pedig a Főváros képes lesz megfizethető lakhatást biztosítani a területen.
A főpolgármester szerint olyan fejlesztés kell, ami a lakhatást és klímaválságot is enyhíti. Egy olyan tanulmányt mutatott be, ami nagyon sok zöldfelülettel számol.
Arról beszélt, a Fővárosi Közgyűlés a december végi határozatával finomhangolta a korábbi koncepciókat (ebben még az arab befektetőknek szabtak volna korlátokat). Ebben legalább 25 hektáros közparkot és 15 ezer lakást terveztek. A 15 perces város elvei is érvényesülnének az oktatási és szociális intézményekkel.
A rákosrendezői tervnek kapcsolódnia kell Budapest zöld infrastruktúrájához – mondta Karácsony. A terv szerint a Rákos-patak revitalizálására van szükség, a patak vizéből egy új tavat is ki lehet alakítani.
Olyan városrészt képzelnek el, ami megenged magasabb épületeket is, de ezek maximum 90 méteresek lehetnek. Több mint 1,5 millió négyzetmétert lehet építeni, ami nagy lehetőség a város számára – mondta Karácsony.
Azzal folytatta, a kialakítandó mestertervnek az építészeti minőségi kategóriákat is meg kell alkotnia, hogy ne legyen gagyi a beruházás. Karácsony a belgrádi beruházást – amit ugyanaz épít, aki mini-Dubajt is építette volna – komoly ellenpontnak tartja.
Mi jön most?
Amikor Karácsony rátért a következő lépésekre, elsütött egy csaknem 20 éves poént, mikor arról beszélt, útelágazódáshoz érkeztünk.
A következő lépés mindenesetre az, hogy megállapodást kell kötni a vállalási tervekről. Ezen a téren azért vannak kétségei. Azt többször is elmondta, hogy aktív kormányzati hozzáállás nélkül az álmokból nem lesz semmi, szükség van azokra a 330 milliárdos közlekedési fejlesztésekre, melyet a kormány az arabok felé vállalt.
Erről 6 hónapon belül meg kell állapodni. Utána jöhet a mesterterv, ami alapján meg lehet hirdetni az ingatlanhasznosítási pályázatokat. A mesterterv is népszerű szó lett, többször is elmondta Karácsony, majd az utána következő Vitézy Dávid is.
Ezek után kell rendbe tenni a területet, bár tisztában van azzal, hogy a Megafon hamarosan kimegy majd, hogy mutogassa a szemetet.
A kormányzati bejelentés után azért tudta azt mondani, hogy mindent vállalnak, amit az arab befektető is vállalt, mert az szerinte nem vállalt semmit. „Annyit vállalt, hogy megállapodnak a terület rendbetételéről.”
Karácsony szerint probléma, hogy nem tudják, mennyire szennyezett a talaj, és mennyi lehet a kármentesítés költsége. (Gulyás Gergely szerint 25 milliárd körüli összeggel lehet kalkulálni, és ezt a fővárosnak kell elvégeznie.) Karácsony a későbbi együttműködésre tekintettel a politikai üzengetést inkább visszafogja.
Megismételte, hogy Rákosrendezőnél részenként írják ki a nemzetközi pályázatokat, amikor megvan a rendbetétel terve.
Karácsony azzal számol, hogy az egész projekt 25 év alatt tudna teljesen kiépülni, első beköltözők 8 év után érkezhetnek a területre. Az arabok 2039-es határidővel kalkuláltak.
Beszélt arról is, „el vagyunk szokva attól, hogy a különböző szereplők együttműködjenek, de ezen a politikai kultúrán túl kell lépni. Az állam, önkormányzat és magánszféra együttműködésére van szükség ahhoz, hogy sikeres legyen a projekt.”
Partnerségre van szükség, fontos lenne, hogy a háborús logikát leváltsa az együttműködés logikája, akkor tudnak a rozsdából aranyt csinálni – mondta el más szavakkal ugyanazt a főpolgármester.
Vitézy is beszél a tervekről
A Karácsony után következő Vitézy Dávid megerősíti, hogy valóban partnerségre van szükség. Arról beszélt, az egység vezetett oda, hogy a főváros élhetett az elővásárlás jogával, hiszen a Fővárosi Közgyűlés kétharmaddal fogadta el az erről szóló határozatot.
A Budapesti Fejlesztési Központban az ő vezetése alatt is foglalkoztak már Rákosrendezővel. A területet csak akkor lehet fejleszteni a területet, ha az ott lévő elavult, borzalmas állapotban lévő vasúti infrastruktúrát átépítik. Szerinte a magyar állam magára hagyta a területet.
Ő is arra számít, hogy kormányzati oldalról a főváros szemére vetik majd, hogy nem halad a beruházás, de rögtön emlékeztetett, hogy a kormány hiába vállalta még Tarlós István idején, az Óbudai Gázgyár területének kármentesítését sem hajtotta még végre. „Ha szeretne olyan versenyt a kormány, hogy ki tud több területet kármentesíteni, állnak elébe.”
Maradt még bőven olyan rozsdaövezet, amit tud fejleszteni a kormány. „Ha bizonyítani akarják, hogy előbb tudnak rozsdaövezetet fejleszteni, akkor hajrá.”
Vitézy azt mondja, Rákosrendezőn sokak szerint csak szemét és rohadás van, de közben spontán módon több erdőterület is kinőtt.
Nem egy vegyi üzem területe
A BKF-ben vizsgálták a talaj szennyezettségét, az alapján az óbudai gázgyár területe sokkal nagyobb problémát jelent. Itt egy gázolajjal átitatott talajról van szó, nem túl nagy mélységben.
„Az illegális hulladék elszállítása komoly dolog lesz, a kármentesítéssel is foglalkozni kell, de nem vegyi kombinát telkéről van szó, ez egy vasúti terület volt, ennek megfelelő a szennyezettsége” – közli a jó hírt Vitézy.
Vitézy szerint nem igaz, hogy az arab befektető magára vállalta volna a kármentesítést, a szerződésben ugyanis annyi van, hogy a felek külön megállapodást kötnek erről.
Vitézy szerint az arabok ezt érthették úgy, hogy majd az állam intézi a kármentesítést. Itt szerinte hosszas tárgyalásokra lesz szükség. (A szerződésben említett külön megállapodás tartalma nem ismert, ezt közérdekű adatigényléssel kikértük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, de még nem küldték meg. A szerződésben annyit kikötöttek, hogy ha a kármentesítés becsült összege több, mint 25 milliárd forint, akkor a vevő elállhat a szerződéstől. Ebből lehet arra következtetni, hogy az arab befektetők vállalták ez a munkát magukra.)
Vitézy beszélt arról is, az állam is azzal számolt pár éve, hogy Rákosrendezőn egy új lakónegyed legyen, és azt szerinte nehezen tudná felvállalni a kormány, hogy az araboknak ígért infrastruktúrafejlesztést a fővárosnak nem hajtják végre.
Megerősítette, hogy a területen olyan magas házak épülhetnek majd, mint amilyen például a Göncz Árpád Városközpontnál lévő bank épülete.
Hosszan beszél arról, hogy milyen vasútfejlesztésekre lenne szükség. Közölte, a reptéri vasút Rákosrendezőig vitelétől el tudnak tekinteni, elég, ha azt a belvárosig beviszik.
A Szegedi úti felüljáró tervét is bemutatta, amihez minden terv és hozzájárulás megvan (lenne itt kisföldalatti és vasúti megálló is). Ezen annak idején két évig dolgoztak.
Mindent vállalnak, amit az arabok, azt nem, hogy a Párizsi udvarban legyen a projektiroda – szúr oda Lázárnak.
Vitézy azt mondta, a Fővárosi Önkormányzatnak kell irányítania a projektet, szoros partnerségben a magyar állammal. Ha a kormány elengedte az arab befektetőt, nemzetgazdasági érdek, hogy ez a projekt megvalósuljon. A lakhatási válságot is lehet ezzel enyhíteni.
Kompetens városfejlesztő szervezet kell ehhez a projekthez, illetve nyílt és átlátható kommunikációra van szükség – tette hozzá. Fontosnak tartja, hogy a terület felértékeléséből származó haszon a budapestieké legyen. Az arabok 2039-re vállalták a projekt befejezését, ők szeretnének gyorsabbak lenni, de ez egy több cikluson átívelő fejlesztés lesz.