„Fogom a fejem. Ezek megőrültek!?” – posztolta Karácsony Gergely főpolgármester 2023 novemberében, mikor a VSquare megírta, dubaji stílusú felhőkarcolók épülhetnek Rákosrendezőn, nem sokkal a Hősök tere mögött.
Akkor már Mohamed Alabbar emirátusi üzletember hónapok óta tárgyalt magas rangú kormányzati tisztviselőkkel.
Karácsony nem csak ezt az egy képet posztolta, 2024 januárjára a Fővárosi Önkormányzat elkészítette a látványvizsgálatokat arról, hogyan nézne ki mini-Dubaj. Meglepő módon nem lett szép.
Közben az önkormányzat honlapján közzétették Rákosrendező térségének városfejlesztési vízióját, ami Budapest Parkváros néven fut. Rákosrendezővel kapcsolatban 2019-ben és 2021-is készült fejlesztési koncepció, a 23-as ezek átdolgozott változata volt.
Ebben 8-10 ezer „megfizethető lakást” és 30-40 hektáros közparkot képzeltek el a területen, de közlekedésfejlesztéssel is számoltak.
Ezen a területen az önkormányzati választás sem hozott változást: év végén – mikor már törvénybe volt foglalva az Egyesült Arab Emírségekkel kötött nemzetközi szerződés, de még nem írták alá az arab beruházóval a megállapodást – Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közös javaslatot terjesztett a Fővárosi Közgyűlés elé arról, mi épüljön Rákosrendezőn, amit aztán a közgyűlési többség el is fogadott.
Itt még az arab befektetőknek akartak „diktálni”, felbuzdulva azon, hogy Lázár János miniszter egy interjúban közölte, csak akkor építenek a területen, ha az Budapestet erősíti, és nem gyengíti, illetve együttműködést ígért.
A javaslatban azt írták, Rákosrendező Budapest egyik „aranytartaléka”, legnagyobb összefüggő fejlesztési területe, és az nem lehet egy zárt, közfunkciók nélküli, befektetői szempontoknak alárendelt, más nagyvárosok negatív példáiból már ismert, ingatlanbefektetési célú, lakhatásra ténylegesen nem használt „szellemépületekkel” megpakolt luxusnegyed.
Rákosrendezőn legfeljebb 15 ezer lakást képzeltek el, több ütemben építve. Kikötötték azt is, hogy ezek 20 százaléka megfizethető legyen. Ők csak olyan magas házakat építenének, ami illeszkedik a városképhez. A fenntarthatóság is fontos szempont volt: „az épületek energiaellátása, a felhasznált építőanyagok és építési folyamatok ökológiai lábnyoma, a területre hulló csapadékvizek kezelése mind a lehető legkorszerűbb megoldásokat követeli meg”.
A javaslatban azt írták, a területen szükség van oktatási, szociális és egészségügyi intézményekre, és javasolták, hogy legyen ott olyan színház, könyvtár vagy múzeum, ami vonzza a látogatókat. Azt is kikötötték, hogy jöjjön létre egy legalább 25 hektáros új közpark.
Arról, hogy pontosan mit tervez a főváros Rákosrendezőn, pénteken 10-kor beszél Karácsony Gergely, Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, Erő Zoltán főépítész és Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke.
A sajtótájékoztató meghirdetésekor ennek még nem volt akkora tétje, mint a kormányinfó után, ahol Gulyás Gergely bejelentette, a kormány tudomásul veszi a főváros elővásárlási jogát.
Karácsony Gergely a legutóbbi Közgyűlés szünetében arról beszélt, ha megszerzik a területet, Rákosrendező tulajdonjogát megtartaná, és nyílt, minden versenykorlátozás nélküli pályázatot fog kiírni rá.
Kiss Ambrus főigazgató másnap az InfoRádióban viszont arról beszélt, a főváros sem abban gondolkodik, hogy megtartsa a területet, hanem azt nemzetközi pályázaton értékesíteni akarja, viszont a parkváros-koncepciót akarják megvalósítani rajta.
Álláspontjuk szerint a terület kármentesítését a szennyezőnek kell fizetnie, ami az állam. Gulyás Gergely miniszter viszont azt mondta, az arab befektetőkkel kötött szerződés értelémben ez a főváros dolga lesz. Abban ugyanis az szerepel, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő külön megállapodást kötött a befektetővel a kármentesítésről. Ha ez több lesz, mint 25 milliárd forint, akkor egyoldalúan elállhatnak a szerződéstől.
Az egyelőre kérdés, hogy a teljes terület a fővárosé lesz-e: a Habony Áprád-Garancsi István érdekkörében lévő Stockton Zrt. ugyanis még nem nyilatkozott az elővásárlási jogáról. Gulyás nem hiszi, hogy élnének vele, a cég mindenesetre egy kis területet birtokol:
Lehetnek a fővárossal közös tulajdonosok, akkor a főváros számításai szerint fele-fele arányban osztoznának a területen.
A főváros kivásárolhatja a céget, de bent is maradhatnak a területen. Így részesei lehetnek a projektnek, de ha akadékoskodnának, egy ügyvéd elmondása szerint azt csak a saját területükön tehetik meg.