Új jelszót adott ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában, arra alapozva, hogy a friss adatok szerint 2024 utolsó negyedévében a magyar gazdasági technikai értelemben kilábalt a recesszióból, miután a megelőző negyedévhez képest 0,5 százalékkal növekedett. Bár ez minimális előrelépést jelent – a növekedés a megelőző év azonos időszakához viszonyítva a szinte stagnálást jelentő 0,2 százalék – ,Orbán az interjúban máris egy új szlogent ismételt el többször is, majd ezt a beszélgetés után percekkel a Facebookjára is kiposztolta:
Irány az egymilliós átlagbér!
Arról a részletről az interjúban sem beszélt, hogy ez nettó vagy bruttó egymillió forintot jelentene. A KSH legutolsó elérhető adatai a 2024. novemberi állapotot mutatják, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete ekkor 695 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 478 000 forint volt.
A konkrét gazdasági növekedés minimális mivoltának kérdését Orbán az interjúban azzal az újító közgazdasági módszerrel igyekezett lesöpörni az asztalról, hogy a GDP-adatokat konkrétan „liberális dumának” minősítette, mármint úgy általában ezek számszerű szóba hozását, az ezekre való hivatkozást pedig „elvont liberális gazdasági összefüggésként” kárhoztatta.
Orbán egy ponton azt mondta, hogy „kézzelfogható távolságban” van az „egymilliós átlagfizetés”, amit azzal illusztrált, hogy az adatai szerint – amik így illiberális adatoknak minősültek – négyezer olyan tanár van, aki egymillió fölött keres.
A beszélgetés során a miniszterelnök később óvatosabb húrokat pengetett, amikor azt mondta, hogy a gazdasági növekedés csak a harmadik és negyedik negyedévben lesz a lakosság számára is érzékelhető mértékű.
Orbán szerint a pozitívra fordult gazdasági adatokban már az amerikai elnökválasztás eredménye van benne, és „az amerikai hátszél dagasztani fogja a magyar vitorlákat.”
Orbán az aktuális magyar gazdaságpolitika fő céljaként a középosztály megerősítését és annak kiszélesítését tűzte ki. Mint kiderült, ő úgy definiálja a középosztályba tartozást, hogy az embernek van munkája plusz saját tulajdonú ingatlanban lakik.
A 13. havi nyugdíjról azt mondta, hogy az nem is annyira gazdasági, mint „lelki, pszichológiai, politikai kérdés”, ezért azt mindenáron biztosítani fogják.
Amikor a német gazdaság jelenlegi és 2025-ben várható gyengélkedésére terelődött a szó – ami köztudottan hat a magyar kilátásokra -, Orbán először azt mondta, hogy
„nem kell minősítenem más országok kormányzatát”
hogy a rá következő mondatban kijelentse:
„mindenkinek olyan kormánya van, amilyet megérdemel”.
A beszóláson felül érdemben azt fejtegette, hogy szerinte „Brüsszel teszi tönkre Németországot”, amire példának a kínai elektromos autókra kivetett uniós védővámot említette – ami egyébként az interjúban végig ünnepelt új amerikai vezetés fő gazdasági programpontja is. Illetve a gazdaság zöld átállását célzó Green Deal programot is okolta, ami szerinte mint ötlet jó lenne, csak egyeztetni kéne róla a valós gazdasági szereplőkkel is.
Orbán elmondta, hogyan képzeli az uniós gazdaságpolitika megújítását:
„Lázadni kell, Brüsszellel nem lehet tárgyalni”
– fogalmazott.
Utána kiderült, hogy a korábban „keleti nyitásnak” nevezett orbáni gazdaságpolitika új neve a „konnektivitás”.
Az interjúban akkor nyújtotta a legizgalmasabb retorikai teljesítményt, amikor azt kellett elmagyaráznia, miként van az, hogy miközben ő az Oroszország elleni uniós szankciók hangos ellenzője, a végig lelkesen emlegetett szövetségese, a trumpi Amerika épp most tett hitet a még keményebb szankciók mellett. Orbán megfejtése:
Amerika Oroszország elleni szankciói egészen mások, mint az uniósak, mert Trumpék a béke miatt akarnak szankciókat, az EU viszont azért, hogy Ukrajna nyerjen.
Orbán arról nem tett említést, hogy ezeket a szankciókat egy olyan háború miatt vetették ki, amit Oroszország indított a szuverén Ukrajna ellen, és amit nagyrészt utóbbi területén vívnak.
Orbán, aki eddig minden egyes szankciós csomagot megtámogatott a végén egy igen szavazattal, határozottan kijelentette:
„Sosem támogattuk a szankciókat.”
A miniszterelnök ezután aránylag hosszan fejtegette, hogy a héten a magyar vétó elengedéséért cserébe garanciákat kaptunk ugyan az Európai Bizottságtól arra nézve, hogy az unió ráveszi Ukrajnát az orosz gáz átengedésére a területén keresztül futó csővezetéken, de ha ezt nem tartják be, fél év múlva Magyarország nemmel fog szavazni, és véget vet a szankcióknak.
Amikor a riporter arról kérdezte, hogy mely témákban vár konfliktusokat 2025-ban az Unióval, Orbán három témát említett név szerint:
gyermekvédelmi törvény miatti per Magyarország ellenrezsicsökkentés eltörlése vagy el nem törlésea kínai autók megvámolásának témája
Orbán az amerikai elnökválasztásra utalva azzal zárta az interjút, hogy
„Amerikában megnyertük a csatát.”