Minden ma élő ember fejében megmaradtak annak az agy-ideg-izom-rendszernek a maradványai, ami annak idején lehetővé tette, hogy az őseink kábé 25 millió évvel ezelőttig úgy hegyezzék a fülüket és fordítsák azt a hangok forrása felé, ahogy azt egy rakás emlősállat teszi. Mindez a németországi Saarland Egyetem kutatóinak kísérletsorozatából derült ki – írja a Guardian.
A ma élő emberek füle már statikus, igen kevesen képesek akaratlagosan mozgatni a fülüket. De azért szinte mindenki ismer olyat, aki képes erre. Anyám nagybátyja, Icu bácsi, az egykori katonatiszt és keretszázados úgy mozgatta a hatalmas fülét, ahogy neki tetszett, még a cimpát is képes volt külön lengetni.
A kutatócsoport vezetője szerint azt nem tudni, hogy az emberiség miért veszítette el ezt a pompás képességét. A németek kutatása viszont bebizonyította, hogy az ehhez szükséges agyi és idegi struktúrák egy része megmaradt és működik, illetve azt is, hogy ha nagyon kell fülelnünk egy bizonyos irányba, akkor a megmaradt fülkagylómozgató izmaink ténylegesen aktiválódnak, függetlenül attól, hogy ma már nem képesek elfordítani a fülünket.
A kísérletben 20, jól halló ember vett részt, a lényege pedig az volt, hogy egyszerre két szöveget vagy beszélgetést játszottak le nekik, egyre kisebb hangerőbeli különbséggel a kettő között.
A tudósok ki tudták mutatni, hogy minél nehezebbé vált a feladat, annál jobban megfeszültek az alanyok azon fülközeli izmai, amelyek a réges-régi időkben úgy mozdították a hangforrás felé az elő emberek fülét, mintha macskák lettek volna.
A kísérletet az ígéretes eredményekre tekintettel sokkal nagyobb mintán tervezik megismételni.