Öt évvel, 30-ról 35 évre növelte a bírói kinevezések alsó korhatárát a kormány decemberben. Az Alaptörvény tizennegyedik módosításának részeként elfogadott törvény előtt azonban nem kérte ki az Országos Bírói Tanács véleményét, pedig az Európai Bizottsággal (EB) abban állapodott meg, hogy ez kötelező. Ez azért kockázatos lépés, mert ha a Bizottság azt látja, hogy sérült a bírói függetlenség Magyarországon, akkor ismét zárolhatja a már egyszer hozzáférhetővé tett uniós forrásokat.
Ez új helyzetet teremt, ami tovább bonyolítja az uniós források elérhetőségét. A portál az elérhető és befagyasztott, elveszíthető és elveszített támogatásokat és azok körülményeit foglalta rendszerbe.
Három nagy csomag
Az Európai Unió költségvetésében egy ciklus hét évig tart, a jelenlegi ciklus 2021-ben kezdődött és 2027-ben ér véget. A tagállamoknak elkülönített támogatásokat három nagy csoportba lehet sorolni ebben a ciklusban:
agrártámogatások,
kohéziós jellegű források,
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF).
A mezőgazdasághoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó források összege Magyarország esetén több mint 12 milliárd euró (4900 milliárd forint). Ennek folyósítását fenyegeti a legkevesebb veszély, de a menekültjogok megsértése és a bírói függetlenség sérülése miatt akár még az agrártámogatásokból is levonhat az EB.
A kohéziós jellegű, regionális fejlesztésre szánt források összesen 21,7 milliárd eurót (8850 milliárd forintot) tesznek ki. Ebből 6,3 milliárd euró (2570 milliárd forint) kifizetését függesztette fel az EB, amely összesen a programok 55 százalékát teszi ki.
Nem utasítás, megállapodás
Az Európai Parlament és az Európai Tanács Közös rendelkezésekről szóló rendeletében (CPR) általános (horizontális) és tematikus feljogosító feltételeket fogalmaz meg. Az általános feltételekhez tartozik például az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazása és végrehajtása. A magyar kormány ezeken a területen partnerségi megállapodást kötött az Európai Unióval, de a vállalás feltételeit nem tartotta be, ennek következménye a 6,3 milliárd euró felfüggesztése.
2022 végén az Európai Tanács feltételességi eljárást indított Magyarországgal szemben, hogy az uniós források felhasználási folyamatát tisztázza. Ekkor a magyar kormány megállapodott a Bizottsággal egy tervről, amit egy végrehajtási határozatban rögzítettek, de több mint két év sem volt elég arra, hogy megfeleljen ezeknek a vállalásoknak.
Ez az uniós körökben n+2-rendeletnek nevezett szabály miatt történt. (Erről részletesen itt írtunk.) Az Európai Tanács 2023 végén is kiadott egy végrehajtási határozatot, ezért, ha az abban foglaltaknak sem felel meg Magyarország, 2025 végén szintén közel 1 milliárd eurótól esik el.
Ha ezt el akarja kerülni a magyar kormány, akkor például szigorúbbá kellene tenni a politikusok vagyonnyilatkozatainak benyújtását, átláthatóbbá tenni a közbeszerzéseket, visszaszorítani a korrupciót, illetve a magyar felsőoktatás legtöbb egyetemét birtokló közérdekű vagyonkezelő alapítványok terén is problémákat észlelt az Európai Tanács.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) Magyarországnak szánt összege 10,43 milliárd euró (4257 milliárd forint). Ebből 6 milliárd 512 millió eurót vissza nem térítendő támogatásként kaphat meg a magyar állam, 3 milliárd 918 millió eurót pedig hitelként. Ezekből összesen 2,63 milliárd eurót (1073 milliárd forintot) blokkolt az Európai Bizottság, mert Magyarország több pontban sem felelt meg az Európai Unió Alapjogi Chartájának.
Az RRF-forrásokhoz a tagállamoknak mérföldköveket és szupermérföldköveket kell teljesítenie. Az igazságszolgáltatás területén történt némi előrelépés: a kormány antikorrupciós munkacsoportot hozott létre, felállította az Integritás Hatóságot (bár nem az elvárt jogkörökkel), átláthatóbbá tette a közbeszerzéseket. Az Országos Bírói Tanács kihagyása a bírókat érintő kérdésből azonban egy szupermérföldkőtől viszi távolabb a magyar kormányt, a testület megerősítése ugyanis része a feltételeknek. Az RRF-ből ezért egyelőre csak egy 920 millió eurós előleghez fért hozzá Magyarország, de ha a kormány nem teljesíti mind a 27-et, akkor ezt vissza kell fizetni.
Az RRF-re vonatkozó fizetési kérelmeket 2026 augusztusáig kell beadni, Magyarországnak tehát másfél éve maradt minden feltétel teljesítésére.
Az RRF esetében óriási a kockázat és az időnyomás, hiszen jövő év augusztusáig kellene megfelelni olyan feltételeknek, amelyeknek a kormány – legalább retorikai szinten – egyáltalán nem akar. Ha ezek nem teljesülnek, akkor pedig az eddig befagyasztott összegnél is magasabb támogatás veszik el, végleg.
The post Az elbukott EU-pénz tízszeresét veszítheti az Orbán-kormány, szorít a határidő 2026-ig first appeared on 24.hu.