Januárban ünnepeljük az Európai Méhnyakrák Megelőzési hetet. Ezen apropóból megpróbáltuk kideríteni, mekkora változást hozott a védőnők bevonása a rákszűrés terén. A szakértő véleménye szerint optimális körülmények biztosítása szükséges ahhoz, hogy a méhnyakrákkal szembeni harcban a védőnők egyfajta csodafegyverként működjenek.
„A képzésben nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok megértsék, milyen fontos szerepük lehet a prevencióban. Elhívunk különböző szakembereket, például onkológusokat, szűrő védőnőket, vagy a nőgyógyászati daganattal érintett nőket és családokat segítő Mályvavirág Alapítvány munkatársait, hogy a jövő védőnői megfelelő tudással és motivációval rendelkezzenek a szűrések elvégzéséhez, illetve, hogy intenzíven támogassák a szűréseken való részvételt” – mondta el az nlc-nek Dr. Fogarasi-Grenczer Andrea, Semmelweis Egyetem (SE) Családgondozási Módszertani Tanszékének főiskolai docense.
Napjainkban országszerte hét helyen képeznek védőnőket: Nyíregyházán, Miskolcon, Győrben, Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden és Budapesten. A fővárosban a legnagyobb számban. A Semmelweis Egyetemen évfolyamonként 70-80 főt oktatnak. A képzés nyolc féléves és nagyon szerteágazó, hiszen a védőnői munka roppant összetett. A védőnők tevékenységébe beletartozik a gondozott családok egészségvédelme, egészségfejlesztése, a betegségek kialakulásának megelőzése, szűrővizsgálatok elvégzése a különböző életkori csoportokban.
Nem gyógyító, hanem prevenciós fókusz
A docens rámutatott, hogy a munka nehézsége abban is áll, hogy a védőnői kompetenciák néha átfedésben lehetnek más szakmákkal. Nem gyógyító, hanem prevenció központú szakmáról van szó, további nehézséget jelenthet, hogy egy családban aktuálisan ugyan lehet, hogy senki sem beteg, de egyik, vagy másik tag olyan egészségmagatartást tanúsít, amelyen érdemes lenne változtatni. A családok sokszínűek, nem mindenki számára érték az egészség, így a megelőző tevékenységeket, akár a szűréseken való részvételt nem mindenki tartja egyaránt fontosnak. A védőnő szerepe kiemelkedő abban is, hogy szűrésre motiválja a családokat bármilyen korosztályról is legyen szó.
Minden nehézség ellenére nincs hiány érdeklődőkből: a képzésre jelentkezők körében általában két és fél szeres a túljelentkezés. Budapesten évente nagyjából 40-50-en végeznek, a friss diplomásoknak pedig nem kell aggódniuk amiatt, hogy találnak-e maguknak állást. Míg a 90-es években Budapesten még nehéz volt elhelyezkedni, ma már nem csak vidéken, de a fővárosban is, szinte valamennyi kerületben vannak betöltetlen védőnői állások.
A képzés sokat alakult az elmúlt évtizedekben, hiszen a tananyagnak alkalmazkodnia kell a társadalom változásaihoz és a tudomány fejlődéséhez. Az egyik markáns változás volt, hogy 2015-ben bekerült a méhnyakszűrés is a területi védőnő feladatai közé, így az már a felsőfokú védőnőképzésnek is a szerves része.
Új kísérlet a rejtőzködő nők elérésére
A védőnők kompetenciáinak kibővítését alapos mérlegelés előzte meg. Az úgynevezett Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogramot (VMMP) 2009-ben indította el az akkori Egészségügyi Minisztérium azzal a céllal, hogy képzett szakdolgozókat (védőnőket) vonjanak be a népegészségügyi célú méhnyakszűrésbe, és növekedjen a lakosság számára a szűréshez való hozzáférés.
A programba önként jelentkező védőnők akkreditált továbbképzéseken sajátították el a szűrés szervezéséhez és végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket, majd, ezt követően körzetükben, a védőnői tanácsadókban és nővédelmi tanácsadás keretében végeztek szűréseket, ami lehetővé tette, hogy a községekben élő nők is hozzáférjenek a szűréshez. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatása szerint a program révén a méhnyakszűrés hozzáférhetősége és elérhetősége valóban nőtt.
Védőnő képzés a Semmelweis Egyetemen (A szerző fotója)
A védőnők látogatásaik során tájékoztatták a nőket a szűrés fontosságáról és módjáról, és meghívták őket a szűrésre. A szűrés eredményeiről és az esetleges teendőkről is a védőnők adtak felvilágosítást. Tevékenységüknek hozzáadott értéke volt továbbá, hogy felhívták a lakosság figyelmét az egészségmegőrzés fontosságára, és arra, hogy éljenek a térítésmentes szűrővizsgálatok lehetőségével.
Az eredmények alapján a Minisztérium 2010-ben és 2011-ben is támogatta a VMMP folytatását, valamint újabb védőnők képzését és bevonását a szűrés végzésébe.
Kifejezetten sikeresnek nevezte a 2013-ban indult, országos programot az nlc-nek annak szakmai vezetője, Dr. Koiss Róbert. A nőgyógyász, onkológus úgy fogalmazott, a cél az volt, hogy a védőnőkön keresztül elérjék azokat a 25-60 év közötti nőket, akik másként soha nem vennének részt szűrővizsgálaton, és ezáltal növeljék itthon az átszűrtségi arányt és ez, részben sikerült is.
A mintaprogram részeként 2013 és 2015 között több mint 2500 védőnőt képeztek ki sikerrel. Ennek eredményeként azokon a településeken, ahol korábban nem voltak biztosítva a szakmai-, tárgyi- és humánerőforrásbeli feltételek a méhnyak szűrésekhez, valóban elkezdett emelkedni a szűrésen résztvevők aránya.
A szakértő szerint a program elsősorban Észak-Kelet Magyarországon volt eredményes. Ott a projekt kifutása után is aktívan részt vettek a védőnők a szűrésekben, ami részben saját lelkesedésükkel – részben pedig, a helyi önkormányzatok elköteleződésével magyarázható, 2015 után ugyanis a projekt fenntartói az állam helyett az önkormányzatok lettek, azaz nekik kellett onnantól kezdve biztosítaniuk a szűrések tárgyi feltételeit. Koiss Róbert szerint míg sok önkormányzat ezt meg is tette, bőven akadt olyan is, aki nem.
A nőgyógyász, onkológus szerint azonban a védőnők bevonása sem javított sajnos a késői stádiumban diagnosztizált méhnyakrákos esetek számán.
Az onkológus szerint azonban nem magyar sajátosságról van szó. Mindenhol probléma, hogy a lakosság egy kis része teljesen elzárkózik a szűrésektől. „Akkor is, ha ingyenesen biztosítják nekik és akkor is, ha gyakorlatilag házhoz visszük nekik a lehetőséget” – fogalmazott.
A mintaprogramok eredményei mindenesetre összességben meggyőzték az illetékesek arról, hogy az irány jó és a védőnők nővédelmi feladatai 2015. május 1-jével a népegészségügyi célú méhnyakszűrés végzésével egészültek ki.
Tömeges képzések és hiányzó feltételek
A pilot projekteken keresztül az NNGYK tájékoztatása szerint összesen nagyjából 3500 védőnő végezte el a képzést az ország minden területéről aprófalvas településen és a fővárosban dolgozók is, 2015 óta pedig már minden védőnő kötelessége elvégezni igény esetén a méhnyak szűrést, amennyiben a feltételek adottak.
Azoknak a védőnőknek, akik már a pályán voltak, amikor a kompetenciák kiterjesztéséről megszületett a döntés, idővel szintén el kellett végezniük egy szűrésekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati részből álló szakirányú továbbképzést. Akik a gyakorlati képzésben is részt vettek, azoknak szülész-nőgyógyász szakorvos vezetésével és irányítása mellett kellett levenniük önállóan 30 darab kenetet.
CSak néhányszáz védőnő végzi
Annak ellenére, hogy ilyen nagy számban szerezték meg a szűrések elvégéséhez szükséges tudást, úgy tudjuk, a gyakorlatban mindössze néhány száz védőnő van országszerte, akik napi munkája során végzik ezt a tevékenységet, aminek számos oka van.
Ezek közül az egyik, hogy hiába került bele a védőnői ellátást rögzítő rendeletbe az új tevékenységi kör, sok helyen egyszerűen nincsenek biztosítva a szűrések elvégzéséhez szükséges, szintén törvényben rögzített feltételek. Mik ezek?
Többek közt, hogy a védőnői tanácsadón belül legyen egy a célnak megfelelő helyiség, legyen benne vizsgálóasztal, vizsgálólámpa, paraván, biztosítva legyenek a kenetvételhez szükséges steril eszközök, gumikesztyű, papírvatta, veszélyes hulladék számára megfelelő tároló, de ezen kívül kell, hogy legyen egy szerződés például a citológiai laborral, amely lehetővé teszi, hogy a labor fogadja a védőnők által beküldött mintákat. Ezeknek a biztosítása a munkáltató feladata, azaz 2023. július 1. óta annak az illetékes kórháznak, amely alá besorolták az adott védőnői szolgálatot.
Az átállás miatt úgy tudjuk, hogy a szűrések sokfelé szünetelnek.
Meg kell azonban említeni, hogy 2015 után, amikor a projekt fenntartói az állam helyett az önkormányzatok lettek, közülük eleve sokan nem biztosították a szűrések feltételeit.
Fotó: Getty Images
Mindennek ellenére az NNGYK szerkesztőségünknek küldött tájékoztatásában nyomatékosította, a védőnők tevékenységének köszönhetően különösen a kis településeken nőtt a szűréshez való hozzáférhetőség és elérhetőség. A védőnők felhívják a lakosság figyelmét az egészségmegőrzés fontosságára és a térítésmentes szűrővizsgálatok lehetőségére. Az elmúlt évben a védőnőkhöz meghívott nők 11 százaléka ment el a szűrésre.
Hozzátették azt is, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ célja a nők bátorítása és tájékoztatása, hogy minél többen vegyenek részt a méhnyakszűrésen a jövőben is.
Fogarasi-Grenczer Andrea rámutatott, hogy volt egy generációváltás azóta, hogy elkezdték bevonni a szűrésekbe a védőnőket Magyarországon. A docens szerint azok, akik napjainkban tanulnak védőnőnek, már eleve úgy felvételiztek, hogy tisztában voltak azzal, a szűrések elvégzése a munkájuk részét fogja majd képezni és arra is fel vannak készítve, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobb szerepük lehet a prevencióban.
Védőnőknek nyilatkozni tilos, a kórházak hallgatnak
Szerettünk volna olyan védőnőkkel beszélni ehhez a cikkhez, akik rendszeresen végeznek méhnyak szűrést, de nem sikerült. Hiába hívtuk ugyanis őket, minden esetben azt a választ kaptuk, maguktól nem nyilatkozhatnak, előbb kérjünk hozzá engedélyt az illetékes kórháztól. Ezt meg is tettük, de a cikk megjelenéséig egyik intézmény sem reagált megkeresésünkre.
Megosztotta velünk azonban az EMMA Egyesület azokat a tapasztalatokat, amelyek a védőnőktől érkeztek hozzájuk a szűrésekkel kapcsolatban.
Az országos női szervezet, amely a nők alapvető jogaiért és társadalmi egyenlőségéért dolgozik, azt írta, a védőnők szerint a szűrővizsgálat módja valóban megtanulható, de sokukban volt ellenérzés a hagyományos védőnői feladatoktól eltérő vizsgálat elvégzésével kapcsolatban.
Megemlítették a túlterheltséget is, mint a szűrések elvégzésének egyik akadálya, de azt is, sokan úgy érezték, nem kapnak megfelelő segítséget a szűrések lebonyolításához (szűrésre behívás, e-mailek kiküldése, időpontok szervezése, adatfelvétel módja stb.). Az egyesületnek a védőnők arról is beszámoltak, hogy a jelentések leadása eredetileg nagyon bonyolult, nehézkes, elavult módszerrel történt, illetve, hogy a szűrésekért kapott tb-finanszírozás kínosan kevés volt.
Iványi Anna, az EMMA munkatársa elmondta:
Tudjuk, hogy vannak nők, akik a védőnőnél végeztették a méhnyakszűrést, és ennek eredményeképpen jutottak hozzá időben a szükséges kezeléshez. Minden egyes ilyen eset nagyon fontos eredmény, és emiatt jó irány, hogy legyenenk minél könnyebben elérhetőek a szűrővizsgálatok, lehessen menni a védőnőhöz is.
Hozzátette ugyanakkor azt is, nem feledkezhetünk meg arról, hogy az egészségügyi és szociális ellátórendszerrel szemben kialakult egy nagyfokú bizalmatlanság, melynek alapvető okait kezelni kell és csak akkor fog nőni a szűrési hajlandóság a nők körében.
“Amíg a gyökérokok fennállnak, addig az edukáció, ismeretterjesztés, figyelemfelhívás is csak korlátozottan lesz eredményes.” – fűzte hozzá.
The post Sok nő nem tud erről a lehetőségről, pedig életet menthet: a védőnők lehetnének a csodafegyverek a “néma gyilkos” ellen first appeared on nlc.