Belső harcok vezethettek az Integritás Hatóság elnökének meggyanúsításához, írta a HVG és a Telex is. Biró Ferencet január 16-án gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt. Biró felesége is gyanúsított, mindketten visszautasították a bűncselekmény elkövetését. A hatóság elnöke a gyanúsítás után nem mondott le, az Állami Számvevőszék elnöke pedig azért nem lépett az elmozdítása érdekében, mert Biró a gyanú ellen panasszal élt. Frank Evelyn ügyvéd a 444-nek azt mondta, az ÁSZ elnök jogszabályt sértett, kötelessége lenne kezdeményeznie Biró eltávolítását. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója viszont arról beszélt, ez egy nagyon újszerű modell, és az ÁSZ-elnöknek van mérlegelési lehetősége. Biró a vizsgálat időzítését „érdekesnek” nevezte, és arra hivatkozott, a Rogán-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal tevékenységével kapcsolatban az előző héten indítottak eljárást. Megkeresésünkre az Integrációs Hatóság nem árulta el, hogy ez pontosan mikor indult, arra hivatkozva, hogy „konkrét ügyekkel, eljárásokkal kapcsolatban nem ad ki információt azok lezárultáig.” A Telex úgy tudja, azután léptek, hogy Rogán Antal az USA szankciós listájára került. Az ügyészség azt közölte, a nyomozás tavaly ősszel indult, bejelentés alapján, és miután még csak az elején járnak, a gyanúsítások köre változhat. Ligeti Miklós szerint az eddig látottak alapján „vékonyka a gyanú”. Mekkora szálka lehet a hatalom szemében az Integritás Hatóság? Miért nem száll rá igazán a NER-re? Milyen jogkörökre lenne szükség a hatékony fellépéshez? Erről is kérdeztük Ligeti Miklóst.
444: Ön szerint mennyire működik hatékonyan az Integritás Hatóság? Egyre több ügyet vizsgál, de miután szűkek a jogkörei, inkább egy „bokréta” az intézmény.
Ligeti Miklós: Sajnos tényleg az, bár én nem ezt a szót használnám. Ennek a hatóságnak nincsenek olyan jogosítványai és hatáskörei, amelyekkel önmaga, egyedül a siker reményében léphet fel a magyarországi korrupció ellen, vagy a törvényben leírt feladatait hatékonyan el tudná látni.
Az Integritás Hatóságot annak érdekében hozták létre 2022-ben, hogy az uniós források zárolását feloldja az Európai Bizottság. Ekkor módosították a büntetőeljárási- és az információszabadságra vonatkozó törvényeket, illetve megváltoztatták a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályokat.
Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látszik, mintha az egész reform mögött az lett volna a mesterterv, hogy amit a változtatással adnak, az vagy legyen használhatatlan, vagy legalább annyit vegyen el, mint amennyi előnyt ad.
A vagyonnyilatkozatoknál például egy mesteri húzással sikerült behozni az Európai Parlament által alkalmazott modellt, ami még a korábbi magyar rendszernél is kevesebb rálátást enged a vagyonosodásra. És az információszabadság terén is úgy sikerült felgyorsítani a közérdekűadat-pereket, hogy attól leginkább az adatokat igénylő civilek, újságírók szenvednek, miközben semmivel sem javult a hatóságok nyilvánossággal szembeni elutasítása.
Az Integritás Hatóság kihasználja a mozgásterét, és mindent vizsgál, amit vizsgálhatna? NER-közeli szereplőket nem igazán piszkálnak. Egy 2023-as hír szerint a Hatóság figyelte Mészáros egyik cégének vasútfelújítási munkáit, de arról nincs hír, hogy ennek mi lett a vége.*
Nem látok bele a hatóság működésébe, nem tudom, hogy mi az, ami elé kerül, és miből válogat.
Nyilván mi is szeretnénk, ha sokkal aktívabb lenne, mint amit eddig láttunk tőle, de félreértés lenne rajtuk leverni azt, hogy nem számolták fel a 15 éve izmosodó korrupciós rendszert, amihez számos állami hatóság tevőlegesen hozzájárult, ha máshogy nem, félrenézéssel.
Az Integritás Hatóság felkészült szakértőket gyűjtött maga köré, de önállóan nem tud érvényt szerezni a jogi előírásoknak még akkor sem, ha felfedez valamilyen szabálytalanságot. Hiába észleli és tudja akár bizonyítani is, hogy európai uniós forrásokat nyúltak le, nem rendelheti el a pénzek visszafizetését. Bűncselekmény gyanúja esetén pedig nem nyomozhat, maximum egy alaposan körülbástyázott feljelentést tehet, de azt nem „gyorsítósávon” haladva fogják kivizsgálni, és nem is biztos, hogy komolyabban veszik, mint más feljelentéseket.
Térjünk vissza a NER-közeli szereplőkre.
Egyetlen hivatal – még egy teljesen jól működő, vagy legalábbis jó szándékú állami közegben – sem kezdheti rögtön azzal, hogy szétszakítja az addigi környezetet.
Az azóta megszüntetett Egyenlő Bánásmód Hatóság hiába szabhatott volna ki 10 milliós bírságokat – ami 20 évvel ezelőtt még komoly összegnek számított -, az első egy-két évében legfeljebb 5 millióra büntetett, hiszen nem tudta, mi van körülötte. Mert mi van, ha 10 millióra büntet egy céget azért, mert leküldtek egy várandós nőt a hideg, dohos pincébe iratokat rendezni, majd bejön egy ennél sokkal durvább eset? Arra így hogyan reagál? Szóval a saját jogköröket bölcsen, ütemesen kell alkalmazni.
Ezt nem tartja megalkuvásnak?
Ha ezt ügyesen, taktikusan és elhatározott menetrend szerint csinálják, és nem azt mondják, hogy vannak olyan zárványai a korrupciónak, amit békén hagynak, akkor nem.
Ha viszont egy épphogy felállt csapattal, a megalakulás után 30 nappal kivonulnak Mészáros Lőrinc valamelyik cégéhez azon az alapon, hogy úgyis korrupt, és elvisznek tőle mindent kivizsgálásra, az csak a hivatal frusztrálására alkalmas.
Mi frusztrálná ebben a hivatalt?