A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói agyunk jutalmazó rendszerében szerepet játszó, eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel. A felfedezés új utakat nyithat a szorongás és a depresszió, vagy akár a szenvedélybetegségek kezelésében – írja a Hun-ren.
Agyunk folyamatosan fürkészi,
hogy élményeink hasznosak vagy károsak számunkra, ezzel folyamatosan támogatva bennünket megfelelő döntéseink meghozatalában. Veszély esetén ez a folyamat segít a menekülésben, de kedvenc kávézóinkat is ennek köszönhetően tudjuk kiválasztani. Mindennek az idegrendszeri háttere összetett folyamat, melyet számos ősi és magasabb rendű agyterület szabályoz.
Az emlősök agyában a laterális habenula
(amely egy agykéreg alatti struktúra a köztiagyban) kulcsszerepet játszik az érzelmek feldolgozásában és a motivációs folyamatok irányításában. Ha a laterális habenula aktiválódik, az negatív érzelmeket vált ki, túl-aktiválódása pedig szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. Ha viszont a laterális habenula gátlódik, azzal pozitív érzelmeket válthat ki, ami fontos lehet az örömérzet kialakulásában vagy a hangulat zavarok kezelésében.
Nyiri Gábor és kutatócsoportja már 2019-ben azonosította
az egyik legjelentősebb olyan agytörzsi serkentő idegsejtpopulációt, amely rossz élmények során aktiválja a laterális habenulát. Azok a serkentő sejtek negatív élményt és agressziót váltottak ki. Most megjelent tanulmányukban a HUN-REN KOKI kutatói, Zichó Krisztián és munkatársai, Nyiri Gábor vezető kutató irányításával, felfedeztek egy másik, eddig ismeretlen laterális habenula célzó agyterületet. Ennek működése ellentétes az előzővel, ugyanis ez a legnagyobb eddig ismert agyterület, amely csak tisztán gátlást biztosít a laterális habenula számára. Ezt az agytörzsi magot az elhelyezkedése alapján szubventrikuláris tegmentumnak (SVTg) nevezték el, majd szerepét számos idegrendszeri folyamatban vizsgálták egy svájci és más magyar kutatócsoportokkal közösen.
Egy kísérletsorozatban a kutatók megtanították
a kísérleti egereknek, hogy azok hogyan tudják szabadon aktiválni a saját SVTg sejtjeiket. Ehhez az állatoknak be kellett dugniuk az orrukat egy kis lyukba. A kutatók azt találták, hogy az egerek nagyon szerették ezt a feladatot, és igyekezték minél többször aktiválni a saját SVTg sejtjeiket. Ez megmutatta, hogy az SVTg működése az állatoknak jó érzés. Ebből arra következtettek a kutatók, hogy e sejteknek szerepe lehet a kellemes élmények keresésében, de emberben akár az élvezetek túlzott hajszolásában is.
A kutatók azt is kimutatták, hogy az SVTg aktivitása
nem csak a pozitív élmények alatt, de a pozitív emlékek felidézésekor is fokozódik. Az egerek azt is nagyon szerették, ha a kutatók közvetlenül, mesterségesen serkentették az SVTg sejtjeiket. Sőt, kihívást jelentő helyzetben e serkentés szorongáscsökkentő hatást váltott ki, amelytől az egerek bátrabbak is lettek az ismeretlen terep felfedezése során.
Ezzel szemben az SVTg gátlása az állatoknak rossz élményt és fokozott félelmet okozott, ezért azokat a helyeket, ahol az SVTg gátlását átélték, az állatok mindig elkerülték. Ezek és más kísérletek igazolták, hogy az SVTg egyrészt segíti a jó élmények átélését és a motivációt, másrészt
megakadályozza, hogy rossz élmények során az állat túlságosan féljen,
esetleg pánikba essen. A kutatók feltérképezték az SVTg idegsejtjeinek fiziológiai és genetikai jellemzőit is, ami lehetővé tette, hogy megtalálják az SVTg agyterületét a makákó majmok és az emberek agytörzsében is. Az SVTg agyterület felfedezése áttörést jelenthet mind az élményeink és döntéshozatalunk megértését célzó kutatásokban, mind pedig a szorongás, depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek kezelésére irányuló célzott terápiák fejlesztésében.
Nyitókép: Pixabay
The post Ismeretlen agyterületet fedeztek fel magyar kutatók first appeared on nlc.