Hétfőn megkezdődött a változó kamatozású, inflációkövető prémium magyar állampapírok (PMÁP) hozamfizetése. Ezek után a papírok után idén 1200 milliárd forintnyi kamatot kaphatnak a befektetők, és mivel a mostani kamatforduló után a hozamok sokkal alacsonyabbak lesznek – erre később visszatérünk –, akár ezermilliárdos nagyságrendű összegek vándorolhatnak át a következő hetekben más megtakarítási formákba.
A Biztosdöntés.hu kiszúrta, hogy az első bank, amely reagált arra, hogy várhatóan komoly összegeket vonnak ki az állampapírpiacról, történetesen a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit bank. Egy 4 hónapos futamidejű, fele részben betét, fele részben befektetési jegy konstrukciót kínálnak a bankhoz beérkező új pénzekre úgy, hogy a betéti részre az első 4 hónapban évi 8 százalékos kamatot kínálnak. A lekötött betétnek legalább 200 000 forintnak kell lennie. Hasonló, sőt, kicsit kedvezőbb konstrukció van már a K&H-nál is, ahol 180 napos betétlekötésre évi 8 százalékos kamatot kínálnak szintén azonos értékű befektetési jegy vásárlása esetén, míg a CIB 5-6 százalékos éves betéti kamatot ajánl 3 hónapra, de ott a betétbe helyezett pénz kétszereséért kell befektetési jegyet venni.
És hogy mi ez az egész pénzvándorlás? Mivel a mostani PMÁP-kamatokat az extrém magas, 17,6 százalékos 2023-as infláció után fizeti meg az állam, a papírok tulajdonosai 17-19 százalékos kifizetéseket kapnak, ami a mostani 4 százalék körüli inflációs környezetben hatalmas nyereség reálértéken is. Idén mintegy 1200 milliárd forintnyi PMÁP-kamatot kapnak meg a lakossági befektetők, valamint lejár 500 milliárd forintnyi ilyen állampapír az összesen 7000 milliárdnyiból. És mivel a le nem járó PMÁP-ok mostantól csak a tavalyi infláció alapján – némi kamatprémiummal megfejelve – mindössze 3,95-5,2 százalékos kamatot adnak, várhatóan sokan mozgatják ki ebből a megtakarításaikat. A témával hamarosan podcastban is foglalkozunk.