Idén is közzétette egyenlőtlenségi indexét az Oxfam, ráadásul épp Donald Trump beiktatásának napja elé időzítve.
A jelentésből kiderült, hogy a világ milliárdosainak vagyona a tavalyi évben háromszor olyan gyorsan nőtt, mint 2023-ban.
A jótékonysági szervezet tavaly még azt jósolta, hogy 10 éven belül egy ilyen szupergazdag ember már billiomos lehet, most azt tippelik, hogy a következő évtizedben öten is elérhetik ezt a státuszt (egyes becslések szerint egyébként Elon Musk lehet az első billiomos).
Ennek már csak azért is van jelentősége, mert az Oxfam jelentésének megjelenése egybeesik annak a Donald Trumpnak a beiktatásával, aki a jelek szerint több milliárdost is igyekszik bevonni tanácsadói csapatába (közülük is kiemelkedik Elon Musk, aki immár globális külpolitikai víziókkal is támad).
A milliárdosok száma tavaly 204 fővel emelkedett, már 2769-en vannak. A világ 10 leggazdagabb emberének vagyona átlagosan napi 100 millió dollárral nőtt. Ha ők egyik napról a másikra elvesztenék a vagyonuk 99 százalékát, még akkor is milliárdosok maradnának.
A Világbank adatai szerint miközben a szupergazdagok vagyona dinamikusan növekszik, a szegénységi küszöb alatt élők száma megközelíti a 3,6 milliárdot, ami a világ mai lakosságának 44 százalékát teszi ki – jelezte az Oxfam.
Világszerte minden tizedik nő él mélyszegénységben, ez 24,3 millióval több, mint ahány férfi.
És hogy mindez a nyilvánvalón kívül milyen egyenlőtlenségeket eredményez?
Szintén az Oxfam mutatott rá, hogy a világ leggazdagabb 1 százalékába esők (ez körülbelül 77 millió embert jelent) az idei év első 10 napjában már felhasználták a 2025-ös globális szén-dioxid-kibocsátási keretből rájuk eső részt: fogyasztási szokásaiknak köszönhetően átlagosan 2,1 tonna szén-dioxid-kibocsátásért felelnek.
Összehasonlításképp: a legszegényebb 50 százalékhoz tartozóknak összesen három évbe telik ugyanennyi szennyeződés előidézése.
Az Oxfam jelentése rávilágít arra is, hogy a szélsőséges vagyoni egyenlőtlenségek mennyire szorosan függenek össze a klímaváltozással, miközben annak hatásai, (például az elsivatagosodás, az ivóvíz- és élelmiszerhiány, stb.) a mélyszegénységben élőket hozzák végtelenül kiszolgáltatott helyzetbe.
A jótékonysági szervezet többek közt ezért is sürgeti a döntéshozókat, hogy vonják felelősségre a legnagyobb szennyezőket.
via Guardian