Magyar idő szerint reggel fél nyolckor kellett volna életbe lépnie a gázai tűzszünetnek, azonban Netanjáhu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy azt addig nem kezdik meg, amíg nem teljesít a Hamász minden feltételt. Netanjáhu arra hivatkozik, hogy még nem kapták meg az első körben szabadon engedni kívánt három izraeli túsz nevét – a Hamász szerint ennek csak technikai okai van.
A tűzszünet kezdete emiatt már hivatalosan is csúszik, az izraeli hadsereg, bár már megkezdte a kivonulását több zónából, továbbra is támadásokat hajt végre Gázában. A lakóhelyeikre való visszatérés lehetőségének ígéretében bízó gázaiak ugyanakkor már elkezdtek visszatérni az övezet északi részébe, amit hónapokkal kellett elhagyniuk.
Hogy mi történik így a gázai tűzszünettel, az csak néhány órát késik-e, mekkora veszélyben van eközben a tűzszünet hírére elinduló civil lakosság, az izraeli hadsereg milyen támadásokat hajt végre ebben a remélhetőleg csak átmeneti időben, folytatják-e a kivonulást, és mi lesz a Hamász fogságában lévő izraeli túszokkal, egyelőre nem tudni.
A tűzszünetről szóló megállapodást a héten jelentették be, a tervezet szerint arra három szakaszban kerül sor. A cél a remények szerint a teljes rendezés, a végén Gáza újjáépítésével.
Ehhez az elvileg most vasárnap kezdődő első, 42 napos szakaszban a Hamász 33, a 2023. október 7-i terrortámadásban elrabolt izraelit, nagyrészt nőket és időseket ad vissza, 1890 palesztin fogolyért cserébe. A megállapodás értelmében Izrael pedig megkezdi erőinek kivonását Gázából.
A tűzszünet második szakaszának részletes feltételeiről az első szakasz 16. napján kezdenének tárgyalni a felek, elvileg ekkor kellene megállapodni a többi túsz szabadon engedéséről is. Az izraeli hadsereg egy néhány száz méter széles biztonsági sávot fenntartva teljesen elhagyná a Gázai övezetet. A harmadik, utolsó szakasz már Gáza újjáépítéséről szólna.
Az amerikai nyomásra, a távozó Biden- és az érkező Trump-adminisztráció együttműködésével tető alá hozott tűzszüneti megállapodás az első, ami valóban reálisnak látszik, igaz, ugyanezt hasonló feltételekkel már több mint fél éve is meg lehetett volna kötni.
A tűzszünet bejelentésének hírét Gázában ünneplő tömegek fogadták, az izraeli kormány ugyanakkor kettős kritikával néz szembe: az emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsított, nemzetközi körözés alatt álló Netanjáhu miniszterelnöknek egyszerre kellene megmagyaráznia, hogy mi értelme volt idáig folytatnia a háborút, ahelyett, hogy hamarabb megpróbálta volna tárgyalásos úton hazahozni a még élő túszokat, és közben le kellene szerelnie a kormányában is résztvevő, háborúpárti szélsőjobbot, akik továbbra is a harcok és a Hamász teljes megsemmisítésének korábban sokszor beígért folytatását követelik.
Netanjáhu most elsősorban az utóbbiaknak üzent, amikor azzal fenyegetett, hogy Izrael továbbra is készen áll a háború folytatására, ha a tűzszünet második szakaszáról szóló tárgyalások kudarcot vallanak. Az izraeli miniszterelnök néhány órával a tűzszünet vasárnapi kezdete előtt tartott televíziós beszédében azt hangsúlyozta, hogy a tűzszünet ideiglenes, és Izrael fenntartja magának a jogot, hogy újraindítsa a támadásokat Gázában – ehhez Netanjáhu állítása szerint Donald Trump támogatását is megkapta. Az elmúlt 15 hónap háborúinak eredményeként Netanjáhu szerint Izrael megváltoztatta a Közel-Kelet arculatát, aminek köszönhetően a szövetségeseit nagyrészt elvesztő Hamász most teljesen egyedül van.
Netanjáhu a szombati beszéde előtt ugyanakkor kijelentette, hogy Izrael addig nem hajtja végre a tűzszüneti megállapodást, amíg meg nem kapja a Hamász által szabadon bocsátandó túszok listáját. A helyi idő szerint vasárnap reggeli fél kilences (ez Budapesten fél nyolc) kezdés előtt azonban erre nem került sor, ezért bejelentették, hogy a tűzszünet csúszik.