A Magyarország és Kirgizisztán közötti stratégiai partnerség erősítése fontos célkitűzés mindkét fél számára, a kormány ezért további 34 millió dollárt helyez a közös fejlesztési alapba, újabb magyar cégek piacra lépését támogatva a közép-ázsiai országban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, miután Bakit Torobajev kirgiz miniszterelnök-helyettessel tárgyalt.
Szijjártó arról is beszélt, hogy szerinte a világpolitikai és világgazdasági változásokra tekintettel ma már senki nem vitatja Közép-Ázsia jelentőségének felértékelődését. „Mi, magyarok nem most kezdtük ezt az együttműködést, hanem már több mint tíz éve, ezért ma már inkább mosolygósan emlékszünk vissza azokra az időkre, amikor azok kritizáltak és néztek le minket a közép-ázsiai együttműködés miatt, akik ma egymásnak adják a kilincset a térség államaiban, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy a térség egy-egy vezetőjével legyen közös fényképük.”
Úgy látja, Magyarország máris sokat profitált a Türk Államok Szervezetével folytatott szoros együttműködéséből. „A térséggel való gazdasági együttműködésünk, a magyar export növekedése és újabb energiaforrások bevonása a magyar energiaellátásba mind azt mutatják, hogy igenis megérte, megéri Magyarországnak szoros együttműködést fenntartani a türk országokkal, a közép-ázsiai térség országaival.”
Sőt, a magyar-kirgiz kétoldalú gazdasági együttműködést is folyamatos rekordok jellemzik, a kereskedelmi forgalom 2023-ban csúcsot döntött, ezt pedig tavaly már az első tíz hónapban sikerült több mint megduplázni.
Ezt tudta tovább fokozni azzal, hogy Magyarország újabb dollármilliókat helyez a közös magyar-kirgiz fejlesztési alapba, miután az korábban 16 millió dollárnyi tőkével jött létre, amiből négy magyar cég kirgizisztáni piacra lépését és beruházását is támogatták.
„A pénzből magyar vállalatok feldolgozó üzemeket, tenyészeteket és vízerőműveket fognak létrehozni, ezáltal hozzájárulnak a kirgiz mezőgazdaság és vízgazdálkodás és élelmiszeripar fejlesztéséhez, továbbá a magyar gazdaság növekedéséhez is.”
Végül azt is megtudhattuk, hogy Magyarország évente kétszáz ösztöndíjas hallgatót fogad az egyetemein Kirgizisztánból, és rendre sokszoros a túljelentkezés.