Csütörtökön és pénteken újra összeülnek az európai kormányfők, hogy döntéseket hozzanak a kontinens politikájáról. Az uniós csúcsot ilyenkor a tanács elnöke, Charles Michel hívja össze. A mostani levelében több megvitatandó témáról is ír, de a legfontosabb mindenképp a migráció lesz.
Magyarország számára ez azért is érdekes, mert az uniós vezetők valami olyat készülnek elfogadni, amit a magyar miniszterelnök mostanában úgy követelt, mintha senki nem értene vele egyet ebben a témában.
Engedjék meg, hogy a versenyképesség után mondjak néhány szót a migrációs válságról is. Európát évek óta sújtja a migrációs nyomás, ami hatalmas terhet ró különösen az unió külső határain elhelyezkedő tagállamokra. Az unió külső határait meg kell védeni! A külső határok védelme az unió egészének érdekeit szolgálja, ezért ahhoz az uniónak érdemi támogatást kellene nyújtania. Nem először állok itt, önök előtt, és nem először mondom el, önök is láthatják, hogy 2015 óta Magyarország is és személyesen én is komoly politikai vitákat vívok a migráció ügyében. Sok mindent láttam már, láttam kezdeményezéseket, csomagokat, javaslatokat, amiket nagy reményekkel fogadtak, és mind sikertelennek bizonyultak. Ennek egyetlen oka van. Higgyék el nekem, hogy külső hotspotok nélkül nem tudjuk megvédeni az európaiakat az illegális migrációtól. Ha egyszer valakit beengedünk, azt többet nem fogjuk tudni hazaküldeni, ha van tartózkodási jogalapja, ha nincs. Egyetlen megoldás van: csak azokat szabad beengedni az unió területére, akiknek erre előzetesen megadtuk az engedélyt, és belépni csak ezzel az engedéllyel lehet az unióba. Minden más megoldás meggyőződésem szerint illúzió. Ne áltassuk magunkat, az EU menekültügyi rendszere ma nem működik. Az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte. Többen is tiltakoznak ez ellen, de szeretném megismételni, a tények magukért beszélnek: az illegális migráció Európában az antiszemitizmust, a nők elleni erőszakot és a homofóbia erősödését eredményezte. Ha tetszik ez önöknek, ha nem, ezek a tények. A sikertelen migrációs politika következménye is világos, több tagállam a menekültügyi rendszerből való kimaradás lehetőségeit igyekszik megteremteni
– fogalmazott Orbán Viktor nemrég a soros elnökség prioritásait bemutató beszédében az Európai Parlament előtt Strasbourgban.
A beszéd alapján úgy hangzik, mintha Orbán szinte lehetetlent követelne a hotspotok létrehozásával. Csakhogy az a helyzet,
Ursula von der Leyen még levelet is írt a többi vezetőnek, amelyben ennek az elfogadását sürgeti. Sőt, az első ilyen hotspotokkal kapcsolatos kétoldalú megállapodás már meg is született: Olaszország megegyezett Albániával, hogy évente 36 ezer, Olaszországba érkező menedékkérő kérelmét Észak-Albániából bírálják majd el. Az első hajó, a Libra, ami 16 menedékkérőt szállít Albániába – miután kimentették őket a Földközi-tengerből – már el is indult.Adnan Beci / AFP Egy olasz rendőr áll az olaszok által vezetett migránsközpontban Shengjin kikötőjében, Albániában.
Az Európai Tanács – a miniszterelnökök gyülekezete – nem hoz törvényeket. Politikai döntéseket hoznak, amelyeket úgynevezett következtetésekben rögzítenek. Ezek a következtetések irányt mutatnak a miniszterekkel összeülő tanácsi formációknak és a bizottságnak, hogy merre kell tartania a törvényalkotásnak. A csütörtöki tanácsülés kezdete előtt kiszivárgott következtetéstervezetben pedig szerepel is egy olyan mondat, ami arra utal, hogy pont ezeknek a hotspotoknak a kidolgozását kérik az uniós szervektől:
Az Európai Tanács minden szinten határozott fellépésre szólít fel, hogy növeljék a visszafordítások számát, és gyorsítsák fel azokat. Arra kéri a tanácsot és a bizottságot, hogy kezdjék el a közös keretrendszer kidolgozását ebben az ügyben.
Az Európai Unió új migrációs paktumát két éve fogadták el, de bizonyos elemei még mindig nincsenek kidolgozva, más elemeinél pedig a politikusok szeretnének szigorítást. Ilyen elem lehet a menedékkérőket az unió határain kívül kezelő hotspotok ügye.
Az Európai Unió politikájának része, hogy a tagállamok kompromisszumokat kötnek, majd otthon mindenki a saját győzelmeként adja elő ezeket a megállapodásokat. Ilyesmire készülhet a mostani megegyezés után a magyar miniszterelnök is, hiszen a kormány és annak környezete az utóbbi években szinte kizárólag arról beszélt, hogy egyedül ők akarják kezelni a migrációt, a többi tagállam nem.
Valódi siker azonban akkor születhetne, ha Orbán Viktor meg tudna egyezni valamilyen módon a Magyarországra kivetett óriási bírság ügyében. Magyarországra az Európai Unió Bírósága vetett ki 200 millió eurós bírságot, amiért súlyosan megsértettük a menedékügyi szabályokat.
A helyzet kicsit hasonló ahhoz, amerre az unió közösen menne tovább. A magyar menedékkérő rendszerrel alapvetően az volt a bíróság baja, hogy menedéket csak Magyarország határain kívül kérhetnek, majd arról gyorsított eljárásban döntenek, és még azelőtt visszatoloncolják a menedékkérőket, hogy azok megtámadhatnák a döntéseket.
Ez a bírság egyre komolyabb pénzügyi teher lesz az uniós forrásokon, mert bármilyen utalásból le lehet vonni az itt kiszabott pénzeket. A 200 millió eurón felül napi egymillió eurót kell fizetnünk egészen addig, amíg nem változtatunk az ezzel kapcsolatos törvényeken. Az összes bírság már bőven 300 millió euró felett jár.
A migrációs csúcs ideális időpont lenne ennek elrendezésére, mert sokkal kevésbé tűnne kapitulációnak a magyar kormány részéről bármilyen módosítás, ám ehhez a parlament munkája is szükséges.
Ennél is nagyobb probléma, hogy a magyar kormányfő meg kívánja vétózni az Ukrajnának nyújtott kölcsön ügyét. Erről a Politico részletesebben is írt korábban, az ő forrásaik szerint Orbán azért szeretné a G7, az EU és az Egyesült Államok közös, a lefoglalt orosz vagyon kamataiból nyújtott kölcsönét elgáncsolni, mert így kedvezne Donald Trumpnak a kampány utolsó heteiben. Ezzel párhuzamosan arról is szó van, hogy a mostani fél év helyett másfél évre fogadják el a szankciókat Oroszországgal szemben, hogy azok akkor is megmaradhassanak, ha Trump kerül kormányra a novemberi elnökválasztáson. Ez nem csak Trump felé lehet szívesség a magyar kormánytól, de akár alkupozíciót is jelenthet a többiekkel szemben.
The post Migrációs csúcs: Orbán úgy követel valamit, mintha nem pont ugyanezt akarná az összes többi kormányfő is first appeared on 24.hu.