Grýla
Grýla az izlandi folklór egyik legismertebb alakja, egy hatalmas és félelmetes trollasszony, aki karácsony táján rossz gyerekeket gyűjt össze, hogy megfőzze őket. A hegyekben él, és groteszk megjelenése – ráncos bőr, szarvak és óriási üst – még félelmetesebbé teszi. Családjához tartozik lusta férje, Leppalúði, valamint 13 fia, akik különféle csínyekkel bosszantják az izlandiakat az ünnepek alatt. Grýla háziállata, a Jólakötturinn, egy óriási szörnymacska, aki külön bekezdést érdemel.
Jólakötturinn
Jólakötturinn Grýla háziállata, és az egyik legismertebb figura az izlandi karácsonyi folklórban. A legenda szerint ez a hatalmas és félelmetes macska végez azokkal, akik nem kapnak új ruhát karácsony előtt.
A történet célja eredetileg az lehetett, hogy ösztönözze az embereket a szorgalmas munkára, hiszen csak azok kaptak ajándékot, akik segítettek a házimunkában vagy a gyapjúfeldolgozásban. Jólakötturinn hatalmas, fekete, és gyakran vörösen izzó szemekkel ábrázolják, ami még rémisztőbbé teszi. Bár a legenda évszázadok óta fennmaradt, ma már inkább csak humoros vagy szimbolikus szerepet tölt be.
Yule Lads
A Yule Lads az izlandi karácsonyi folklór 13 huncut figurája, Grýla és Leppalúði trollok gyermekei. Karácsony előtt 13 nappal minden este egy-egy Yule Lad látogatja meg a falvakat, és csínytevéseikkel bosszantják az embereket. Mindegyiküknek különleges feladata van: például Spoon-Licker a kanalakat lopja, Door-Slammer ajtókat csapkod, Sausage-Swiper pedig kolbászt rabol. Eredetileg félelmetes trollok voltak, de a 20. századra kedves, gyerekbarát figurákká váltak, akik ajándékot hagynak a jó gyerekek cipőjében, a rosszaknak pedig egy krumplit.
Lagarfljót férge
Az óriás féreg egy izlandi tó, a Lagarfljót misztikus és félelmetes lénye, amelyet az ország Nessie-jeként is emlegetnek. A legenda szerint egy hatalmas kígyószerű teremtmény, amely akár 90 méter hosszú is lehet, és a tó mélyén él.
A történet eredete a középkorra nyúlik vissza, amikor egy lány egy varázserejű aranygyűrűt helyezett egy apró kígyóra, remélve, hogy meggazdagodik. A gyűrűnek köszönhetően a kígyó óriásivá nőtt, de gonosszá vált, és rettegésben tartotta a környéket. A féreg állítólag néha kiemelkedik a vízből, vagy a felszínen úszva mutatkozik, amit többen is látni véltek az évszázadok során.
Huldufólk
A Huldufólk az izlandi mesevilág titokzatos népe, akik láthatatlanul, de emberi külsejű lényekként élnek a természetben, különösen sziklákban, barlangokban és hegyekben. Nevük jelentése rejtett emberek, és az ősi hiedelem szerint egy párhuzamos világban élnek, de időnként kapcsolatba lépnek az emberekkel.
A Huldufólk általában békések, de ha háborgatják őket, azt megbosszulják. Ilyen cselekedet például, ha valaki az otthonuknak számító sziklát eltávolítja vagy kárt tesz a környezetükben. Számos modern történet szól arról, hogy építkezéseket állítottak le, mert a helyiek hittek abban, hogy a terület a Huldufólk lakóhelye.
A legenda szerint ők Ádám és Éva eltitkolt gyermekeinek leszármazottai, akiket Éva Isten szeme elől rejtett el. Ha kedvesek és figyelmesek vagyunk velük, cserébe jó szerencsét várhatunk. Az izlandiak körében a mai napig sokan hisznek a Huldufólk létezésében, és a természet iránti tiszteletben gyökerező hagyományukban fontos szerepet játszanak.
Draugar
A Draugar az izlandi és skandináv mitológia élőholtjai, akik visszatérnek a sírból, hogy a világban bolyongjanak, és rettegést keltsenek. Ezek a lények gyakran bosszúszomjas szellemek, akiket valamilyen sérelem, befejezetlen ügy vagy a sírjuk meggyalázása tart a földi világban. Fizikai alakot öltenek, hiányosak testrészeik és általában rettenetes bűzt árasztanak. A Draugar különleges képességekkel rendelkeznek, például hatalmas erejük van és képesek alakot váltani.
A legenda szerint csak úgy szabadulhatunk meg tőlük, ha levágjuk a fejüket (ahogy a klasszikus zombis filmekben). Bár eredetileg a sírjukhoz kötődtek, egyes legendák szerint elhagyták temetkezési helyüket és hajókat vagy házakat is kísértenek.
Skugga-Baldur
Skugga-Baldur egy titokzatos és félelmetes lény az izlandi mesékben. Ő egy szellem, aki külsőre olyan, mint egy nagy róka, de folyton balszerencsét hoz, ha megjelenik. Az izlandiak úgy hiszik, hogy Skugga-Baldur a rossz dolgokat és a problémákat jelzi előre. Úgy tartják, hogy a rossz cselekedetek miatt jelenik meg, és gyakran a sötétség és a félelem szimbóluma. Jón Kalman Stefánsson egy könyvet is írt róla, amelyben Skugga-Baldur főszereplője belső félelmeit és harcait testesíti meg. Ő egy olyan figura, akiről az izlandiak félelemmel, de tisztelettel beszélnek.
Selkie
Az ősi történetek szerint a selkiek a tengerben élnek, és ha partot érnek, levethetik bőrüket, így emberi formát ölthetnek, gyakran gyönyörű női vagy férfi alakban.
A legendák szerint, ha valaki megtalálja a selkie fókabőrét, és elrejti, a selkie kénytelen vele maradni emberi külsejében.
Ám az ilyen kapcsolat gyakran tragikus véget ér, ugyanis, ha a selkie megtalálja a bőrét, visszaváltozik fókává és visszatér a tengerhez. A selkiek a tenger titokzatos és varázslatos lényei, akik két világ között lebegnek.
Hafgúfa
A legenda szerint a Hafgúfa egy olyan óriási lény, amely az óceán mélyén él, és képes hatalmas viharokat okozni, amikor a felszínre jön. Az izlandi sagákban a Hafgúfa gyakran egyfajta tengeri óriásként van ábrázolva, amely annyira hatalmas, hogy akár egy egész hajót is elnyelhet egyetlen szippantással.
Móri
A Móri az izlandi mesék szelleme, aki elhagyatott, sötét helyeken kísért. A legendák szerint egy halott lélek, aki nem tudott békére lelni és most az élők között jár. Az izlandiak úgy hitték, hogy a Móri valamilyen módon megfertőzheti vagy bajba hozhatja az embereket, különösen akkor, ha valaki megsérti a hagyományokat. Gyakran sötét árnyként vagy ijesztő szellemként ábrázolják, ami a frászt hozza az emberekre.
The post Izland karácsonyi rémei: emberevő trollok, szörnymacska, élőholtak és más szörnyűségek first appeared on nlc.