Vlagyimir Putyin orosz elnök megtartotta szokásos év végi tájékoztatóját. Most az újságírók és a civilek egyszerre kérdezhettek. A főbb állításai: joguk van atomot bevetni, ha fenyegetve érzi magát Oroszország. Párbajt ajánlott a Nyugatnak. Még nem beszélt Trumppal, de kész rá. Nem tűzszünet kell, hanem béke. Idézett abból, mit mondott neki Orbán. Az orosz gazdaság szerinte stabil, a nyugati szankciókat bagatellizálja. Aszaddal is beszél majd, szerinte a szíriai rezsim összeomlása nem Oroszország kudarca.
4,5 órán keresztül válaszolt a hozzá intézett kérdésekre Vlagyimir Putyin orosz elnök, akit nem csak újságírók, hanem civilek is kérdezhettek. Az első téma a gazdaság volt. Arra, hogy képes-e az orosz gazdaság talpon maradni, Putyin azt mondta, „a gazdasági helyzet stabil, és „a külső fenyegetések mellett, minden nehézség ellenére halad előre.”
Idénre 3,9 százalékos növekedést vár. A 9 százalékos infláció „riasztó jel”, de szerinte „összességében a helyzet stabil” – írja a BBC. Gyorselemzésük szerint ugyan igaza van Putyinnak abban, hogy a növekedés nagyobb, mint az európai országoké, de Oroszország gazdasága valójában túlfűtött, ennek ellenére Putyin a stabil szót használja.
A Telex szerint Putyin arról is beszélt, az orosz gazdaság épp annak köszönhetően erősödött, hogy sok nyugati cég kivonult a piacokról, így az orosz vállalkozók kezdték előállítani ezeket a termékeket. „Ez a technológiai szuverenitás megerősítéséhez vezetett” – mondta Putyin.
A következő kérdések az inflációra vonatkoztak, hiszen nagyot emelkedtek az élelmiszerárak, de az üzemanyag ára is probléma. Putyin a témában arról beszél, hogy a kínálat nehezen tud lépést tartani a kereslettel, mivel a fizetések emelkednek. A nyugati szankciók hatását bagatellizálja, azt mondja, „ezek nem kulcsfontosságú tényezők”.
Nem jósolta meg, mikor foglalhatják vissza Kurszk térségét
A következő téma a háború – vagy, ahogy ők hívják, a különleges katonai művelet. Azt kérdezik Putyintól, hogy közelebb van-e már a győzelem.
Putyin szerint a helyzet „drasztikusan változik”, az orosz katonák naponta négyzetkilométerenként nyernek vissza területeket.
„A hadviselés bonyolult… de egyre közelebb kerülünk a különleges műveletek elsődleges feladatainak megoldásához” – fogalmazott az elnök a BBC szerint. A Telex megjegyezte, közeli győzelemről nem beszélt Putyin.
A Kurszk térségében harcolókat Putyin „hősnek” nevezte, és remélte, hogy nyernek. Egy következő kérdésre válaszolva közölte, nem tudja megmondani, hogy Oroszország mikor szerzi vissza az ellenőrzést a kurszki régió felett.
Szerinte katonailag nem volt értelme az ukránok akciójának. „Biztosan megszabadulunk tőlük” – ígérte Putyin. Állítja, azért nem mond pontos dátumot, mert akkor a csapatok „megpróbálják ezt teljesíteni, mit sem törődve a saját életükkel.”
A terület visszaszerzése után újjáépítést ígért, és azt, hogy mindenkit kárpótolni fognak, akinek megsemmisült az otthona.
A párbajra hívás
Putyin arról is beszélt, az új ballisztikus rakétájuk, az Oresnyik ellen semmi esélyük nyugati technológiáknak. (A rakétát novemberben vetették be Ukrajna ellen, miután Joe Biden amerikai elnök engedélyezte, hogy amerikai fegyverekkel orosz területre mérjenek csapást.)
Putyin felvetette, legyen egy kísérlet vagy párbaj: válasszanak ki egy célpontot Kijevben, vigyék oda légvédelmi rendszerüket, és nézzék meg, képesek-e elfogni a ballisztikus rakétájukat. „Ez érdekes lesz számunkra” – tette hozzá.
A következő kérdés a nukleáris doktrínáról szólt. Vlagyimir Putyin november 19-én írta alá Oroszország frissített nukleáris doktrínáját, ami azonnal hatályba is lépett. A rendelet szerint „az Orosz Föderáció és szövetségesei elleni agresszió bármely nem atomhatalom részéről egy atomhatalom támogatásával” alapja lehet egy nukleáris csapásnak, ahogy a nem nukleáris eszközökkel, köztük drónokkal végrehajtott tömeges légitámadás is.
Azt nem tudja, hogy a Nyugat meghallotta-e az üzenetet, de arról beszélt, a konfliktust elmélyíti a nyugati rakétaelhárító-rendszerek megjelenése. Azt mondta, ha Oroszország fenyegetést érez, joga van atomfegyvert használni.
Egy kérdésre válaszolva azt mondta, több mint 4 éve nem beszélt Donald Trump megválasztott elnökkel, és nem tudja, hogy mikor találkoznak vagy mikor beszél vele legközelebb. Azt viszont közölte, „kész vagyok találkozni vele, ha akarja.”
Miért nem jó nekik a tűzszünet?
Megkérdezték, hajlandó-e kompromisszumra Ukrajna ügyében, mire Putyin általános választ adott. Azt mondta, „a politika a kompromisszumok művészete”, Oroszország mindig is kész volt erre és a tárgyalásokra. Konkrétumokat azonban nem mondott.
Állítása szerint Ukrajna utasította el a tárgyalásokat, a 2022-es isztambuli megállapodástól is visszaléptek.
Egy amerikai újságíró kérdésében szerepelt a gyengeség szó, mire Putyin azt mondta, „a halálomra vonatkozó hírek erősen eltúlzottak.”
Arról is beszélt, „nem tűzszünetre van szükségünk, hanem tartós békére, amely garanciákat nyújt az Orosz Föderáció számára.”
Miután az orosz csapatok nyomulnak előre, egy tűzszünettel az ukrán katonák időt nyernének hogy rendezzék soraikat, erősítsék a védelmet és lőszerhez jussanak. Egy hosszú tűzszünet alatt pedig át is képezhetnék a katonáikat. A Telex hosszabban ír arról, hogy Putyin kitért Orbán Viktor rövid távú tűzszüneti javaslatára is.
Orbán Viktor „nekem azt mondta – remélem, Viktor nem haragszik meg rám, ha a beszélgetésünknek ezt a részét felidézem –, ugyan mit árthat egy-két napnyi húsvéti, elnézést, karácsonyi tűzszünet. Hiszen ennyi idő alatt az ellenfél nem tud lépni semmit. Mondtam, ez igaz, de kérdezzék meg az ukránokat.”
Putyin azt mondta, ő nem utasította el sem a tűzszünetet, sem a fogolycserét, ezt az ukrán fél tette meg másnap. „Hát, így” – kommentálta Putyin, aki szerint a török elnök kezdeményezése is Kijevben futott zátonyra. (Gulyás Gergely a kormányinfón az orosz álláspontot úgy foglalta össze, Putyin nem elfogadta vagy elutasította a tűzszünetet, hanem megfontolásra érdemesnek találta. A Putyin-Orbán tárgyalásról a Kreml és Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke egy mondat kivételével ugyanazt a közleményt adta ki.)
Az oroszok által megszállt területek újjáépítésével kapcsolatban arról beszélt, számos területen folyik a munka, és beszélt arról is, milyen körgyűrűt tervez az Azovi-tenger körül, ami szerinte már beltenger. Azt is elmondta, Mariupolt új út fogja összekötni Donyeckkel.
Megkérdezték, mit tanult a háború alatt magáról, mire azt mondta, „most már sokkal kevesebbet viccelődöm.” Arra, hogy mit tenne másképp 2022 februárjában, ha visszamehetne az időben, arról beszélt, hogy látva, mi történik most, korábban kellett volna Ukrajna teljes körű inváziójának bekövetkeznie, korábban kellett volna felkészülni a „különleges katonai műveletre”.
Aszaddal is beszélni fog
Kapott egy kérdést a megbuktatott szír diktátorról, Bassár el-Aszadról is, aki Moszkvába menekült. Putyin azt mondta, érkezése után még nem találkozott Aszaddal, de mindenképp beszélni fog vele. A BBC megjegyzi, Putyin most először beszél Aszadról, mióta megbuktatták. Megígérte, megkérdezi tőle, hogy tudja-e mi történt Austin Tice amerikai újságíróval, aki 2012-ben tűnt el Szíriában.
Azt viszont tagadta, hogy az oroszok által támogatott Aszad-rendszer összeomlása vereséget jelentene Oroszország számára. A gyors vereséget az magyarázza, hogy a volt elnök erői ellenállás nélkül hagyták el állásaikat. Putyin arról is beszélt, Oroszország szíriai katonai bázisairól tárgyalnak, és szerinte azok az ellenőrzésük alatt maradnak. Azt mondja, a bázisokat humanitárius segélyek szétosztására fogják használni. A BBC megjegyzi, műholdfelvételek szerint az orosz erők arra készülhetnek, hogy kivonják onnan katonai felszereléseiket.
Egy török újságíró megkérdezte, mit szól ahhoz, hogy az Aszad rezsim bukása után Izrael benyomult a Golán-fennsíkot Szíriától elválasztó ütközőzónába. Erre azt mondta, reméli, hogy Izrael kivonul Szíriából, majd hozzátette, az ország a saját biztonsági kérdéseinek megoldásán dolgozik. Azt elutasította, hogy Izrael egyoldalúan csatolja magához a Golán-fennsík egészét.