4 szó, amit rendszeresen használsz, pedig a világon semmit nem jelentenek

Wi-Fi

A Wi-Fi – egyszerűen fogalmazva – egy vezeték nélküli kommunikációs technológia, amely lehetővé teszi a készülékeink (pl. számítógépek, táblagépek, okostelefonok, stb.) vezeték nélküli csatlakozását az internethez és annak használatát. A szabványt 1997-ben fejlesztette ki az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE), és eleinte 802.11-es szabvány vagy IEEE 802.11b Direct Sequence néven futott, de mivel ezt megjegyezni és kimondani is a lehetetlenség határait súrolja, megbíztak egy marketingügynökséget az újrabrandeléssel. 

Az ügynökség kifogástalanul teljesítette is a feladatot: egyrészt megalkották a jól ismert logót, másrészt pedig előálltak a Wi-Fi névvel, ami nyilvánvalóan a magas hangminőséget garantáló szabvány, a Hi-Fi mintájára született. Ez ugyebár a high fidelity rövidítése: magyarra talán maximális hűségnek lehetne fordítani, ami arra utal, hogy a technológia maximális hűséggel vagy pontossággal adja vissza az eredeti felvétel minőségét.

Joggal gondolhatnánk tehát, hogy a wi szócska ebben az esetben a wireless (vagyis drót- vagy vezeték nélküli) kifejezés rövidítése – ám ez csak utólagos belemagyarázás, hisz annak, hogy vezetéknélküli hűség vagy vezetéknélküli pontosság, az égadta világon semmi értelme (arról nem is beszélve, hogy Wi-Fi önmagában nem garancia a magas minőségre). Ezt a szót egyszerűen csak azért találták ki, mert jól hangzott, és a már jól bejáratott Hi-Fi miatt sokaknak ismerősen csenghetett.  

Az ok, amiért oly sok forrás azt állítja, hogy a Wi-Fi a wireless fidelity rövidítése, részben a fejlesztőcég saját hibája: ugyanis nem tudták elképzelni a Wi-Fi név használatát anélkül, hogy valamilyen szó szerinti magyarázatot adnának rá. Ezért hát a vezetőségi tagja kitalálták a The Standard for Wireless Fidelity (A vezeték nélküli hűség szabványa) szlogent, amelyet körülbelül egy éven át mindenhol használtak, de aztán inkább elengedték – és belátták, hogy nem kell minden mögött értelmet vagy jelentést keresni. 

Idaho 

Idaho az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama. Az északnyugati régióban helyezkedik el, fővárosa és egyben legnagyobb városa Boise. Híres a kiváló minőségű burgonyájáról, valamint arról, hogy a neve nem jelent semmit. De tényleg semmit. 

A nonszensz szóalkotás e remekét a kalandos életű George M. Willingnek köszönheti az amerikai nép. A kortársak által csak „ragyogó úriemberként” jellemzett orvos és aranyásó Philadelphiában született 1829-ben, ott is kezdett praktizálni, de bizonyos illegális abortuszok elvégzése miatt meggyűlt a baja törvénnyel, ezért jobbnak látta, ha továbbáll Kaliforniába. Az 50-es évek végén aztán őt is magával ragadta az aranyláz, és Pikes Peakbe (ma Colorado), az akkori Jefferson területre tette át a székhelyét. Amikor 1860-ban az Egyesült Államok kongresszusán napirendre került, hogy egy új közigazgatási egységet hoznának létre a környéken, Willing azért lobbizott Washingtonban, hogy azt nevezzék Idahónak, ami állítása szerint soson indián nyelven annyit tesz, hogy a hegyek felől jövő Nap vagy a hegyek kincse. De akár azt is mondhatta volna, hogy a szó jelentése balsors, akit régen tép vagy tulajdonképpen bármit, hiszen a saját nyelvújító leleményéről volt szó.

Hogy mi okból (unalom? fogadás? irodalmi ambíciók? egy Ida nevű asszony?) ötlötte ki az Idaho nevet a doktor, azt nem tudjuk, mindenesetre a költői betűhalmaz szédületes karriert futott be. Bár a hoaxra hamar fény derült, és az érintett területet így végül Coloradónak keresztelték el, mikor két évvel később északnyugaton ismét kellett egy jó név valami megyének vagy bányavidéknek, egy lelkes hivatalnok, minden bizonnyal az ősi indián kultúrák mély ismerője és elhivatott rajongója, aki valószínűleg már nem emlékezett a teljes történetre, újra bedobta az Idahót, amely végül megragadt, és akkora sikert aratott, hogy 1890 óta az államot is így hívják.

Häagen-Dazs

A Häagen-Dazs a világ egyik legnépszerűbb jégkrémmárkája, amelyet 1960-ban alapítottak New Yorkban; noha a neve pont olyan, mint egy 19. századi skandináv filozófusé vagy drámaíróé. Reuben Mattus, a jégkrém egyik megalkotója saját bevallása szerint úgy találta ki legendás fagylaltjának ma már ikonikusnak számító nevét, hogy több órán át mondogatott hangosan különböző képtelen hangzású szavakat, míg végül rá nem talált a tökéletesre.

Bár a Häagen-Dazs korai csomagolásán még Dánia térképe is szerepelt (mert akkoriban a versenyhivatal még nem büntette szigorúan a nyilvánvaló hazugságra építő marketinget), a szónak semmilyen nyelven nincs fordítása, különösen dánul nem. Pláne, hogy a dán ábécében egyáltalán nem szerepelnek umlautos betűk (a zs betű meg összesen egy darab ábécében található meg: a magyarban). 

Mattus – aki egyébként lengyel zsidó származású – később elárulta, hogy részben azért választotta a nevet, amely szerinte a gyakorlatlan fül számára dánnak hangzik, hogy így tisztelegjen Dánia előtt, amelyet nagyra becsült a második világháború idején tett erőfeszítései miatt, hogy megóvja a zsidókat az üldöztetéstől. De nyilván az is legalább ilyen fontos szempont volt (vagy talán még fontosabb is), hogy a név feltűnő legyen és lehetőleg egzotikus-európaias hangzású, és ennélfogva valamiféle évszázados tradícióra építő magas minőséget sugározzon. 

SOS

Az 1905-ben bevezetett SOS a nemzetközi morzekód vészjelzés, egyúttal a világ messze legismertebb morzejelzése, amely azóta hétköznapi kommunikációba is beépült. Három rövid, három hosszú és újabb három rövid jelzésből áll, amelyek szétbontva az S, O, S betűknek felelnek meg. Bár sokan azt hiszik, hogy SOS a Save Our Souls (mentsd meg a lelkeinket) vagy Save Our Ship (mentsd meg a hajónkat), vagy valami hasonlónak rövidítése, valójában nem jelent semmit. Csupán azért választották, mert rövid, egyszerű, és még a képzetlen fül számára is könnyedén felismerhető. 

Zumba

A Zumba néven ismert, népszerű erőnléti táncos edzésekkel kapcsolatos egyik elterjedt tévhit, hogy maga a szó spanyol gyökerű – ami részben egyébként igaz is, csak nem feltétlenül úgy, ahogy gondolnánk. Mielőtt ugyanis Zumba néven vált volna ismertté, a fitneszprogramot Rumbacize néven ismerték, ami a rumba és a Jazzercise (jazz + exercise, azaz jazz és edzés), egy hasonló, a ’90-es években népszerű edzésprogram neveinek összekeveréséből jött létre. Problémák merültek fel azonban, amikor a Zumba megalkotója, Alberto Perez megpróbálta levédetni a kifejezést, és rájött, hogy azt már bejegyeztette annak az edzőteremnek a tulajdonosa, ahol a Rumbacize órákat tartotta.

Perez és üzleti partnerei egy délutánt azzal töltöttek, hogy a rumba szót variálva találjanak valami jól csengő kifejezést. Ez lett végül a Zumba, amit a cég a saját weboldalán található bemutatkozásában is “önkényes fantáziaszónak” titulál.

The post 4 szó, amit rendszeresen használsz, pedig a világon semmit nem jelentenek first appeared on nlc.