Mi az, ami közös Semjén Zsoltban, II. Rákóczi Ferencben, gróf Andrássy Gyulában, Zrínyi Miklósban, Batthyány-Strattmann Lászlóban? – tette fel a meghökkentőnek hangzó kérdést Ungváry Krisztián történész a KDNP-elnökkel foglalkozó podcast-műsorában.
– adta meg egyből a választ. Semjén erről a kitüntetéséről maga erről nem beszélt eddig nyilvánosan.
A rend története 1440-re nyúlik vissza, amit III. (Jó) Fülöp burgundiai herceg alapított, a jelmondata az, hogy „rossz aki rosszra gondol”. Először csak 25-en, később 50-en lehettek tagjai, akik jellemzően uralkodók, vagy legalább birodalmi hercegek vagy grófok lehettek, egyszerű nemesek nem is álmodhattak erről.
Az Aranygyapjas-rend különféle fordulatokkal, házasságokkal a Habsburgok házirendjévé vált, és 1700-tól, a Habsburgok spanyol ágának kihalásával ketté is vált, a mai napig adományozzák Spanyolországban is, illetve a Habsburgok mindenkori házfőnöke, úgymond trónörököse adhatja ezt a kitüntetést.
Az alapításkor meghatározták azt, hogy a rendtagok mind egyenrangúak, egymást testvérüknek tekintik, csak a rendfőnök joghatósága alá tartoznak, vagyis senki más nem uralkodhat felettük. A keresztény hit és egyház védelme és a szeplőtlen lovagi erények gyakorlása volt a tagok fő feladata eredetileg. A XVII. századtól némiképp változott a fókusz és a legfőbb prioritás a Habsburg-házhoz való hűséget tekintették. „A rendtagok csak az egymással történő tanácskozás és jóváhagyás után üzenhettek hadat egy harmadik országnak, nem lehettek teljesen szuverének” – mutatott példát a rend exkluzivitására Ungváry.
Az Aranygyapjas-rendet nem örökre kapják meg a tagok: haláluk után vissza kell adni a Habsburgoknak, a láncokat Bécsben tartják letétben, mert azok a Habsburg-ház tulajdona.
Így a történész kénytelen volt kikövetkeztetni, hogy miért kaphatta meg Semjén ezt az óriási kitüntetést. Ő egy 2016-os törvényben találta meg a rejtély kulcsát, amely a Habsburg Ottó Alapítvány létrehozásáról intézkedett. A törvényjavaslatot maga Semjén Zsolt terjesztette be a parlament elé. Ez az alapítvány 99 évre bérli évi 100 ezer euróért (41,5 millió forint) Habsburg Ottó iratait. „Ez rendkívül szokatlan konstrukció, nem találtam precedenst, arra hogy állami levéltár pénzért iratokat bérelne, és arra sem talált adatokat, hogy a Habsburg-család megpróbálta volna az iratokat más levéltáraknak felajánlani. Ezzel a Habsburg-család nagyon jól járt, mert addig Németországban tárolták az 500 doboznyi iratanyagot, bérelt helyiségekben, vagyis csak költséggel járt nekik” – mondta el Ungváry, aki szerint azért is fölösleges bérelni ezeket az iratokat (Habsburg Ottó cikkeit, könyveit, beszédeit), mert azok digitális formában az interneten is elérhetők.
A Habsburgok megélhetési Habsburgokká váltak Habsburg Ottó halála után és ez a konstrukció egyfajta kifizetés részükre, és az Aranygyapjas-renddel viszonozhatták Semjén Zsolt hűségét és segítségét – vonta le a következtetését Ungváry Krisztián.
The post Ungváry: Semjén Zsolt a világ legexkluzívabb kitüntetését kapta meg titokban first appeared on 24.hu.