December 9-ig, hétfőig látható a Kieselbach Galéria téli árverésének anyaga, benne igazi kuriózumokkal, amik miatt minden művészetbarátnak érdemes legalább néhány perc erejéig bepillantani a kiállítótérbe – derül ki a Kieselbach sajtóközleményéből.
A 266 tétel között a magyar festészet múzeumi rangú főműveinek meglepően gazdag válogatása kapott helyet, köztük Czóbel Béla, Derkovits István, Rippl-Rónai József, illetve Egry József alkotásai. Ezek december 10-én, a Marriott Hotelben cserélhetnek gazdát – köztük több olyan kép, ami eddig ismert magángyűjtemények részét képezték, sőt, egy olyan művész alkotása is, akinek hasonló minőségű munkái már mind közgyűjteményben vannak.
Az esemény akár a már említett országos közgyűjteményeket is vonzhatja, valószínűbb azonban, hogy a jóval tőkeerősebb magánszemélyek gazdagodhatnak majd különleges, a legfontosabb múzeumokban is központi helyet érdemlő csodákkal.
Az aukción feltűnő festmények közül is kiemelkedik Czóbel Béla Kislány ágy előtt című festménye, ami az aukció legértékesebb tétele, hiszen 220 millióról indul, de a verseny végén akár félmilliárd forintért is új gyűjteménybe kerülhet. A nemzetközi rangú, muzeális értékű főmű több mint száztíz év után először kerül a nyílt műtárgypiacra, jelentőségének lényegét azonban nem ez, hanem az a tény adja, hogy a művész a paradigmaváltó 1905-ös év legvégén, közvetlenül a Matisse körül csoportosuló fauve-ok, azaz a vadak feltűnése után festette.
Kieselbach Galéria Czóbel Béla: Kislány ágy előtt (1905)
A kép a Montparnasse-on lévő hotelszobájában fogant, a festő ezzel egyidőben született Önvallomás című írás pedig a hátterét is megvilágítja: ez volt az a festmény, amiben egy csapásra leszámolt a korábban képviselt nagybányai plein air naturalizmussal, festészetét pedig teljesen új alapokra helyezte.
Nem kérdés, hogy a Kislány ágy előtt szinte árasztja magából a fiatalos attitűdtől duzzadó új hozzállást, sőt, mérete is jóval nagyobb, mint az életmű korábban született darabjaié. A nagy változásokat nyilvánvalóan a hirtelen jött önbizalomlöket is segítette, hiszen Czóbel ebben az évben tört be a festészet nemzetközi élvonalába, neve Gertrude Steinék művészeti szalonjában, valamint Matisse és Picasso köreiben is gyakran előkerült, munkáiból pedig ismert személyek, köztük Thomas Mann Mahlernél tanuló sógora, a zeneszerző-karmester Klaus Pringsheim is vásárolt.
A december 10-i aukción persze számtalan másik fontos festőművész képei is feltűnnek, – ezekből itt látható egy rövid válogatás:
A fenti Vaszary-kép felett egy pillanatra érdemes elidőzni, az a közelmúltig ugyanis teljesen ismeretlen volt a művészettörténészek számára: a Művésztársaság az Attila út 35. alatti Vágó-bérház tetőszintjét mutatja, stílusában és megoldásaiban pedig leginkább a festő a tatai Park-sorozat családias, intim világát vegyíti a nagy lélegzetvételű Korzó-képekkel.
Az 1914-re, Vágó László tervei szerint, saját részére tervezett hatemeletes társasház a környék egyik legérdekesebb történelmű darabja, hiszen a legfelső szintre az építész egy fényűző, tetőkertes, medencés luxusotthont – ma úgy mondanánk, penthouse-lakást – álmodott meg magának. A gazda 1933 végi halála után az otthont a vele korábban együtt dolgozó testvére, Vágó József örökölte, aki a jelek szerint megengedte az alsóbb szintek egyikén élő Vaszarynak, hogy a tetőn fessen.
Magyar Iparművszet, 1926/9-10. / Arcanum Újságok
A ház története ennyivel még nem ér véget: a Gestapo a német megszállás első napján, 1944. március 19-én itt tartóztatta Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki fegyverrel fogadta a különítményt – ez a lépcsőházban kisebb lövöldözésbe torkollt –, 1937-ben pedig itt hunyt el Ady Endre anyja, aki szintén ott élő fiát, az íróként és tanárként is jelentős Lajost látogatta épp meg.
A rövid ideig Babits Mihály által is lakott Attila út 35. a második világháború egyik legikonikusabb magyarországi fotóinak is a középpontjában áll: 1945. február 12-én, a Vörös Hadsereg zavarótüze miatt az ötödik emeleti lakások egyikébe csapódott ugyanis egy DFS-230 típusú vitorlázógép, ami egészen augusztusig meredt az utca fölé.
Az épület, illetve szintén Vágó által tervezett szomszédja (Attila út 37.) 1949-ben az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) tulajdonába került, ami szinte az összes, a háborút túlélő eredeti díszétől megfosztotta az újonnan szerzett tulajdonát. A Kósa Zoltán és Szamos Miklós által végzett munkák végeredménye magáért beszél:
The post A budai repülős ház újabb titkára derült fény, egy Czóbel-főmű is előkerült first appeared on 24.hu.