Lázár János irányítása alatt az Információs Hivatal megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) munkatársait, akik a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios-projektet vizsgálták – írja a Direkt36. Az OLAF nyomozói 2015 és 17 között több tényfeltáró misszión gyűjtötték be az információkat. A lap forrásai szerint ekkor figyelték meg őket, ami nemcsak az érintetteknek tűnt fel, de Brüsszelbe is eljutott. A cikk szerint az IH Lázár alatt kezdett el egyre komolyabb forrásokat fektetni az uniós intézmények elleni kémkedésbe. Egy volt titkosszolga azt állította, az IH megfigyelés alá vont szinte minden Magyarországra beutazó uniós delegációt.
Az OLAF-vizsgálat követése Lázár Jánosnak személyesen is fontos lehetett, hiszen a projekt Hódmezővásárhelyen indult, ahol akkor ő volt a polgármester. Később a hódmezővásárhelyi beruházás volt a referencia. Az OLAF a vizsgálat végén megállapította, hogy sok szabálytalanság történt az eliosos pályázatoknál, így azt javasolta, 13 milliárd forintnyi uniós pénzt vonjanak le. A kormány kimentette a projektet azzal, hogy magyar költségvetésből fizettek, így az OLAF fennhatósága megszűnt.
A 2018-as választás után Lázár János kiszorult a kormányból, az IH pedig Szijjártó Péterhez került. Az átadás-átvételkor Szijjártó berendelte az IH főigazgatóját és két helyettesét, és miközben leváltotta őket, a hivatalba megérkezett egy 30 fős különítmény, akik minden iratot átvizsgálhattak.
Az OLAF-os megfigyelések aktái után kutató különítmény tagjai a Pintér Sándor belügyminiszter által felügyelt nemzetbiztonsági szervektől érkeztek, de a lap egyik forrása szerint nem Pintér állt az akció mögött. Szerinte valójában Orbán Viktor környezetéből érkezhetett az utasítás az IH átkutatására. Más úgy fogalmazott, állítólag Orbán szentesítette az akciót.
Az eljárás hetekig zajlott, és a lap forrásai szerint a csapat konkrét információkat keresett, például olyanokat, melyek kormányközeli gazdasági szereplők gazdasági ügyeihez kapcsolódtak.
A lap szerint kiemelt figyelmet szenteltek az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. A belügyes csapat nem találta meg, amit keresett, aminek az is lehet az oka, hogy az érzékeny ügyekben gyűjtött információkat nem rögzítették hivatalosan az IH-nál.
Egy korábbi titkosszolgálati tiszt szerint szerint úgy tűnt, mintha azt akarták volna csekkolni, mit csinált Lázár, míg ő felügyelte az IH-t. Egy másik volt titkosszolga szerint a példátlan fellépést az is magyarázta, hogy a gyanú szerint Orbán tudta nélkül gyűjtöttek bizonyos érzékeny információkat. Az átvilágítás után állítólag Orbán is megjelent az IH-ban, ahol élesen kritizálta a hírszerzés munkáját.
Mindez a lap szerint megmutatja, milyen komoly bizalmatlanság alakult ki a kormányzati szereplők között. A lap megkereste az érintetteket, de érdemi választ nem kapott.
A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint ha mindez így történt, az többféle bűncselekmény gyanúját veti fel. Ligeti szerint egy külföldi hatóság titkosszolgálati megfigyelése még indokolt is lehet, de ha ezekről nincsenek dokumentumok, akkor az egyértelműen illegális tevékenységre utal.