A tervezet – ahogy az előző években is, most is rögzíti, melyik az a 28 ellátás, amelynél januártól a tervezett infláció mértékével meg kell emelni az ellátásokat. Fontos, hogy 3,2 százalékkal most is csak azokat az ellátásokat kell megemelni 2025. január 1-jétől, amelyeket már tavaly megállapítottak. Emelendők a következő juttatások:
öregségi nyugdíj,
özvegyi nyugdíj,
szülői nyugdíj,
árvaellátás,
baleseti hozzátartozói nyugellátás,
mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék,
mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka,
korhatár előtti ellátás,
szolgálati járandóság,
átmeneti bányászjáradék,
táncművészeti életjáradék,
rokkantsági ellátás,
rehabilitációs ellátás,
baleseti járadék,
bányászok egészségkárosodási járadéka,
fogyatékossági támogatás,
vakok személyi járadéka,
a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás,
polgármesterek közszolgálati járadéka,
a kiegészítő rokkantsági támogatás, a kiegészítő hozzátartozói támogatás, az árvák kiegészítő támogatása és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás,
a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása,
a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás,
a hadigondozásról szóló törvény alapján a nyugdíjtörvényben foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátások,
házastársi pótlék,
házastárs után járó jövedelempótlék,
nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
nemzeti gondozási díj és
azok az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések és juttatások, amelyeknek a nyugdíjtörvényben foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli.
Mint Farkas András nyugdíjszakértő összegzett, a nyugellátások és egyes más ellátások 2024. január havi emeléséről szóló 2023-as kormányrendelethez képest az új rendelet tervezete csak az összegekben tér el, vagyis az e rendeletben említett mindegyik ellátás 2024-ben érvényes összege 3,2 százalékkal lesz magasabb 2025-ben.
Kiemelte még azokat az ellátásokat, amelyek fix összegűek, és a nyugdíjasokon kívül sok embert érintenek:
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás összegének számításához az alapösszeg 2024-ben 137 655 forint, ami jövőre 142 060 forint lesz.
A rokkantsági járadék 2024-ben 58 830 forint, jövőre 60 715 forint lesz.
A többi ellátás kevés jogosultat érint:
Az életüktől, szabadságuktól megfosztottak politikai kárpótlásának alapösszege 2024-ben 156 040 forint, jövőre 161 035 forint lesz.
A nemzeti helytállási pótlék 2024-ben 312 645 forint, jövőre 322 650 forint lesz. Ugyanez a pótlék hozzátartozói jogon a saját jogú pótlék fele, 2024-ben 156 330 forint, jövőre 161 335 forint lesz.
Az együttfolyósítási összeghatár (ami csak nagyon speciális, régi esetekre érvényes szabály, a saját jogú nyugdíj és az özvegyi nyugdíj együttfolyósítására vonatkozik, ha a külön-külön folyósításnál ez lenne a kedvezőbb az érintett özvegy számára) 2024-ben 147 270 forint, jövőre 151 985 forint lesz.
Csanádi Márton / 24.hu
Kitért arra is, milyen juttatások maradnak változatlanok jövőre is, vagyis a következő évben sem:
A teljes öregségi nyugdíj minimális összege, ami 18. éve marad változatlanul, így jövőre is 28 500 forint lesz.
Mint a nyugdíjszakértő hozzáfűzte, ennek a nyugdíjrendszerben már nincs különösebb jelentősége, csak rémisztően rosszul mutat.
Az árvaellátás minimális összege, ami harmadik éve változatlanul 50 000 forint lesz jövőre is.
Ezt viszont szerinte minden évben emelni kellene a mindenkori nyugdíjemelés mértékével egyező mértékben. Érthetetlennek tartja, hogy erre miért nem kerül sor. Ez utóbbi két tételt egyébként a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szabályozza – tette hozzá.
Az Országos Nyugdíjas Parlament (ONYP) elnöke, Karácsony Mihály a tervezetből szintén azt látja, hogy nem történ igazi változás „csak” a várt 3,2 százalékos inflációval módosítják a korábban meghatározott tételeket. Megjegyezte, a 28 tétel közül a nyugdíjfejezetből ők „csak” a „hátramaradottak” folyósítását tartják indokoltnak (özvegyek és árvák). A többieknél az emelést nem kritizálják, csak azt, hogy az ellátásaikat is nyugdíjfejezetbe „mossák be”. Megjegyezte, így nem tükröződik az előterjesztésben az, amit Varga Mihály az Országgyűlés Népjóléti Bizottságban (október 9-én) említett célként, és amit az ONYP is támogatna. A pénzügyminiszter azt mondta, elkezdték megtisztítani a nyugdíjrendszert azoktól az elemektől, amelyek nem oda tartoztak, így hosszabb távon stabilabb lett, emellett több lett a járulékfizető, mivel többen dolgoznak.
Karácsony Mihály megemlítette még, hogy a költségvetési törvénytervezetben az ONYP több érdekességet is felfedezett:
A Szociális hozzájárulási adóból csökken a Nyugdíj Alaphoz átirányított rész százalékos mértéke: a 2024-es 89,14 százalékról 2025-re 86,96 százalékra.
Nem tudják, miért fontos a Nyugdíj Alap bevételénél a közel azonos mértékű (50–50 százalékos) adóalapú és járulékalapú részesedés.
Járulékágon jövőre 2 927 620 millió forintot, adóágon 2 985 000 millió forintot állítottak be, míg az idei évre fordított volt a részesedési arány – tette hozzá.
A méltányossági lehetőségeket alig növelték.
Vagyis nem voltak tekintettel arra, hogy évek óta az év felénél elfogy a meghatározott keret és így az igénylők alig több mint fele tud csak támogatást kapni – utalt rá, mi ezzel a gondjuk. A méltányossági lehetőségeken belül:
méltányossági nyugdíjmegállapításra 300 millió forint volt az idén – jövőre is csak ennyi lenne,
méltányossági nyugdíjemelésre 1000 millió forint lenne jövőre, ami kicsivel több, mint az idei előirányzat volt (900 millió forint),
egyszeri segélyre 600 millió frontot terveztek jövőre, ahogy az idei évre is.
Berecz Valter / 24.hu
A méltányossági lehetőségek változatlanul hagyására, illetve minimális emelésére reflektálva Karácsony Mihály emlékeztetett, az ONYP kérte, hogy az idén az elmaradt nyugdíjprémiumon megspórolt 20,5 milliárd forintból év végén kaphassanak a legalacsonyabb nyugdíjúak 40 ezer forintos egyszeri juttatást. És felidézte azt is, hogy indítványukra a Pénzügyminisztérium azt a szerinte cinikus, lelketlen választ adta, hogy az alacsony nyugdíjú időseknek lehetőségük van egyszeri, méltányossági alapú nyugdíjemelést kérni. Persze, kérni lehet, de ha már az év felénél elfogy a keret, akkor kapni később már nemigen lehet – jegyezte meg.
Csodálkoznak azon, hogy 2025-re is állítottak be a költségvetés tervezetébe „nyugdíjprémium céltartalék” címen 50 millió forintot, pedig csak 3,4 százalékos GDP-növekedéssel terveztek.
Az ONYP elnöke ehhez annyit fűzött még hozzá, hogy ha teljesülne a GDP 3,5 százalék feletti növekedése, akkor ezek szerint az 50 millió forintból minden nyugdíjasnak 25 forintot tudnának adni, nyugdíjprémiumként. Aminek nyilván nincs értelme.
The post Nyugdíjemelés 2025: nem minden ellátás összege nő jövőre sem a tervezett infláció mértékével first appeared on 24.hu.