A Magyar Máltai Szeretetszolgálat integrációs programja harmadik alkalommal nyert el forrást a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi beilleszkedését elősegítő, a Belügyminisztérium által a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (MMIA) finanszírozott, az Európai Unió által támogatott pályázaton.
A program 2021 óta több mint 1700 menekült – köztük ukrán, afgán, iráni, pakisztáni és nigériai ember – beilleszkedését segítette.
Közleményük szerint sokrétű gondoskodásuk az önálló életre készítette fel a családokat. Az érintettek döntő többsége sikeresen túljutott a menekülés okozta krízishelyzeten, megtanult önmagáról gondoskodni, és a magyar családokhoz hasonlóan éli önálló életét.
Hangsúlyozták, hogy a háború, gazdasági válság, üldöztetés vagy katasztrófa miatt menekülő emberek krízishelyzetben érkeznek Magyarországra, többen poszttraumás stressz tüneteit mutatják. Az első időszakban szinte mindegyiküknél megfigyelhető krízisállapot, amelynek fő jegye az identitásvesztés, az önértékelés és az önbizalom csökkenése, félelem a jövőtől, a korábbi világkép felborulása.
Éppen ezért nem csupán elszállásolják a családokat, hanem intenzíven támogatják az életük újrakezdését: a gyerekek magyar iskolákba, óvodákba járnak, a felnőttek segítséget kapnak a munkába álláshoz, mindenki nyelvoktatásban vesz részt, a traumák feldolgozásában szakemberek, a mindennapos problémák megoldásában családgondozók segítenek, hogy a program végén a családok megerősödve, további támogatás nélkül folytathassák önálló életüket.
A program során az érintettek feldolgozzák az elszenvedett traumákat, és a korábbi kultúra, vallás, hagyomány megőrzése mellett megismerik a magyar társas normákat, hagyományokat és szokásokat, megtanulnak eligazodni az iskolai és a munkahelyi rendszerben. A menekültek munkába állását egy teljes csoport koordinálja, külön ember foglalkozik például a diplomák honosításával vagy a hivatalos iratok fordításával.
Az integrációs program utolsó hónapjaiban már a támogatások nélküli időszakra készítik fel a családokat, közösen kiszámítva, milyen kiadásokat kell saját bevételeikből fedezni, beleértve akár az új albérlet kaucióját is. A programból eddig kikerült családok döntő többsége sikeresen önállósodott, a kétszülős családoknak sokszor már némi tartalékot is sikerült képezniük az indulásig, a gyermekeiket egyedül nevelő nők többsége is megerősödve lépett tovább a program kifutása után. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat később egyfajta biztonsági hálóként jelenik meg a családok életében.
A résztvevők között akadt gépész, könyvelő, műtős szakápoló, gyógyszerész, nyelvtanár és közgazdász is, a legtöbben azonban gyárakban vagy az építőiparban helyezkedtek el, sokan operátorként kaptak munkát. Az eredeti szakmájukban egyelőre csak kisebb részük tudott elhelyezkedni, van, aki segédápolóként, előadóművészként vagy beszerzőként dolgozik.
A program az Európai Unió támogatásával, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a magyar kormány társfinanszírozásában valósul meg, mintegy 1,5 milliárd forintból. (MTI)