Jövőre kilenc százalékkal emelkedik a minimálbér – ami így a mostani bruttó 267 ezerről 290 ezer forintra nő –, és hét százalékkal nő a garantált bérminimum, erről állapodtak meg a munkaadók és a munkavállalók a kormány részvételével az elmúlt hetek tárgyalásain. Erről Orbán Viktor a megállapodás hétfő reggeli aláírásakor azt mondta:
„Fiatalkoromban, azt mondták nekem, hogy a virsli finom étel, de nem kell bemenni megnézni, hogyan készül. Ez igaz minden nagy tárgyalásra is”.
A bértárgyalások során szerinte ugyanis nagy csaták dúltak, hiszen nehéz helyzetben van az európai gazdaság, mivel három éve egy háború árnyékában élünk. „Nagy kérdés volt ezért most az, hogy hogyan képzeljük el a 2025-ös évet”. Ha háborús évnek képzelték volna el, más megállapodást kötöttek volna, mint így, hogy békeévként tekintenek rá. Meg kellett várni azonban egy fontos külső tényezőt is, utalt az amerikai elnökválasztásra. Ez Orbán szerint „egy szuverenista kormányfő szájából furcsán hangozhat”, de ez fontos tényező volt, hiszen eldönti, hogy a béke irányába fordul-e a világ.
A miniszterelnök szerint annak ellenére, hogy békeévre készülnek, nem lesz egyszerű a megállapodásban foglaltak végrehajtása, hiszen sokat kell tennie a munkaadóknak és a munkavállalóknak is ennek érdekében.
„Ha csak úgy dolgozunk, mint eddig, akkor nem lesz tartható a béremelés” – utalt itt arra, hogy a cégeknek növelniük kell a hatékonyságot és a termelékenységet is, másként nem lehet majd kifizetni a 13-14 százalékos béremelést. Többet kell a cégeknek hozzátenniük a GPD-növekedéshez.
A megállapodás fontos része az a záradék, amely szükség esetén lehetővé teszi, hogy a felek újratárgyalják azt annak hatálya alatt. Ha ugyanis az infláció, a GDP vagy az átlagos bérnövekedési ütem másként alakulna a következő három évben, akkor a felek a tényadatok mentén belenyúlhatnak a megállapodásba. Orbán szerint egyébként egy határozottan optimista megállapodást kötöttek most.
Orbán Viktor beszédében a megállapodás történelmi léptékét is hangsúlyozta, hiszen szerinte európai összevetésben oda helyezi majd Magyarországot, ahol helye van, a középmezőny közelébe, az üldözőboly élére, ahonnan már látni az élen lévőket is. Nem emlékszik Orbán arra sem, hogy hasonló mértékű minimálbér-emelés történt volna bármikor is, 2027-ig ugyanis 40 százalékkal fog nőni a magyar minimálbér, ami a várt infláció mellett is 29 százalékos reálérték-növekedést fog eredményezni. Egyúttal „bekövetkezik, legalábbis nagyon közel leszünk” ahhoz, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét is.
Beszéde végén megmagyarázta azt is, miért számít arra, hogy fantasztikus év lesz 2025 a „két mögöttünk hagyott zaklatott év után”. Állami beruházási „bumm” lesz jövőre (ami egyébként a költségvetési törvényjavaslat fő számaiból nem nagyon látszik, leszámítva a közlekedési fejlesztésekre fordított összegek jelentős emelkedését), 300 új beruházás indul Magyarországon, amelyek összértéke 8100 milliárd forint, ebből 450 milliárd meg is fog érkezni a gazdaságba 2025-ben. Emellett fontos beruházások készülnek el és lépnek be a termelésbe, vagyis a Budapest-Belgrád vasútvonal, illetve a győri, szegedi és debreceni, hatalmas termelési kapacitású gyárak.
Ahogy arról korábban írtunk, a megállapodás értelmében a jövő évi 9, illetve 7 százalékos növekedés után 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik majd a minimálbér. A garantált bérminimum esetében egyelőre csak a jövő évre döntötték el az emelés mértékét, 2026-ra és 2027-re még nem döntötték azt el.