A gazdagabb országok az ENSZ azerbajdzsáni klímacsúcsán, a CSOP29-en 300 milliárd dollárt ígértek a fejlődő világnak, hogy segítsenek nekik felkészülni az éghajlatváltozásra és megakadályozni annak hatásait. Egyben elismerték, hogy a szegényebb nemzetek aránytalanul nagy terhet viselnek az éghajlatváltozás miatt, miközben történelmileg a legkevésbé járultak hozzá a klímaválsághoz.
Továbbá vállalták, hogy megháromszorozzák az éghajlatváltozásra való felkészülést szolgáló összegeket. Korábban az éghajlatváltozásra fordított finanszírozásnak csak 40 százaléka ment erre a területre. A 300 milliárd dollár mellett megegyeztek arról is, hogy 2035-ig további 1,3 billió dollárra lesz szükség az éghajlatváltozás megelőzéséhez.
Az ENSZ klímavédelmi szervezetének vezetője, Simon Stiell úgy nyilatkozott, hogy „nehéz út volt, de sikerült megállapodást elérnünk.” Arról azonban nem sikerült megállapodni, hogy egyben a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére is felszólítsák az országokat.
Amikor vasárnap hajnalban elfogadták a megállapodást, az indiai küldött dühös felszólalásba kezdett: „Nem tudjuk elfogadni… az előirányzott cél nem old meg semmit számunkra. [Ez] nem kedvez a klímavédelmi intézkedéseknek, amik országunk túléléséhez szükségesek” – mondta Leela Nandan a konferencián, és túl kevésnek nevezve az összeget. Ezután Svájc, Maldív-szigetek, Kanada és Ausztrália tiltakoztak, mert túl gyengének tartották a fosszilis tüzelőanyagok globális felhasználásának csökkentésére vonatkozó megfogalmazást. Az erről szóló döntést a 2025-ös klímacsúcsra halasztották. (BBC)