Mint írtuk, 2025-től a minimálbér 9 százalékkal, azaz 24 ezer forinttal nőhet (a jelenlegi bruttó 266 800 forintról 290 800 forintra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapítandó garantált bérminimum 7 százalékkal, 22 800 forinttal emelkedhet (a mostani 326 ezer forintról 348 800 forintra).
Abból kiindulva, hogy körülbelül 220 ezer fő van minimálbéren és csaknem 550 ezer fő keres többet, mint a minimálbér, de nem többet, mint a garantált bérminimum, – kommentált a Niveus partnere, Bagdi Lajos. Vagyis összességében ennyivel nőhet a költségvetés bevétele a legkisebb bérek megemelése révén.
A minimálbér nettója (kedvezmények nélkül) jelenleg 177 422 forint, amely jövőre 15 960 forinttal emelkedhet, 193 382 forintra.
A bérminimum nettója pedig a mostani 216 790 forintról 231 952 forintra nőne (kedvezmények nélkül), ami 15 162 forintot jelenthet pluszban.
A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nőhet, míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal. Összességében a minimálbérre jutó teljes munkáltatói költség szintén 9 százalékkal, havi 27 120 forinttal nőhet, míg ez a növekedés a garantált bérminimum utáni teljes munkáltatói költség esetében havi 25 764 forint lehet (7 százalékos növekedés), amely már egy 50 fős létszámnál is milliós tétel havonta – számolta ki Bagdi Lajos.
Úgy tűnik, hogy a korábban felröppent pletykák – miszerint ezt a jogszabályalkotó a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével kompenzálhatja – 2025-re mégsem bizonyulnak igaznak. De némi segítséget mégis nyújt a kormányzat azon vállalkozásoknak, akiknek a munkavállalói 290 800 forint alatt kerestek az elmúlt időszakban, ugyanis a szociális hozzájárulási adót nekik a 2024-es számok alapján kell majd fizetniük 2025-ben – tette hozzá.
The post Minimálbér-emelés: ilyen hatással lehet a vállalkozásokra és a költségvetésre first appeared on 24.hu.