Az immunrendszer megfelelő működéséhez legtöbbször a vitaminokat – például a C- és D-vitamint – említik, pedig van egy legalább ilyen fontos, gyakran háttérbe szoruló mikrotápanyag: a vas. A szervezet vasellátottsága kulcsszerepet játszik abban, mennyire tudunk ellenállni a fertőzéseknek, illetve milyen gyorsan és hatékonyan épülünk fel egy betegség után.
Miért nélkülözhetetlen a vas az immunrendszer számára?
A vas számos létfontosságú folyamatban vesz részt. Nemcsak a vörösvértestek oxigénszállításához szükséges, hanem az immunsejtek megfelelő működéséhez is. A vas hiányában romlik a fehérvérsejtek aktivitása, csökken a kórokozók elleni védekezőképesség és gyengül az immunválasz.
Vashiány esetén ezért gyakrabban betegszünk meg, a fertőzések elhúzódhatnak, nehezebb belőlük felgyógyulni, és a visszaesés kockázata is jelentősen megnő. Ez ördögi körhöz vezethet, hiszen maga a betegség is tovább gyengíti az immunrendszert és kimeríti a szervezet vasraktárait.
Ha a táplálkozással bevitt vas mennyisége nem elegendő, a szervezet raktárai fokozatosan kiürülnek. Ennek kezdetben csak enyhe tünetei lehetnek – fáradékonyság, gyengeség, koncentrációs nehézség –, később azonban vérszegénység és súlyosabb immunrendszeri gyengeség is kialakulhat.
Ilyenkor a szervezet kevésbé képes hatékonyan reagálni a fertőzésekre, és a gyógyulási folyamat is lassabbá válik.
Fertőzés és gyulladás: romlik a vasfelszívódás, de miért?
Fontos tudni, hogy fertőzéses vagy gyulladásos állapotban a vasfelszívódás csökken, vagy akár átmenetileg le is állhat. Ennek oka, hogy a szervezet védekező mechanizmusként fokozza a hepcidin nevű hormon termelését. A hepcidin a máj által termelt hormon, a vas anyagcseréjének központi szabályozója. A ferroportin fehérje lebontásával képes gátolni a vas felszívódását a bélből, illetve a vasraktárakból a véráramba, így biztosítva a szervezet vasellátottságának egyensúlyát, megelőzve a vasfelhalmozódást és a vashiányt.
Bizonyos szempontból hasznos folyamat ez: a kórokozók is vasat igényelnek a szaporodáshoz, így a szervezet „elzárja” előlük ezt az erőforrást. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy fertőzés idején a bevitt vas nem tud hatékonyan hasznosulni.
Betegség alatt általában csökken az étvágyunk, így eleve kevesebb vas jut be a szervezetbe a táplálékkal. Hányás vagy hasmenés esetén pedig nemcsak a bevitel csökken, hanem a veszteség is nő: ilyenkor a szervezet több vasat ürít.
Mindezek miatt a fertőzés idején lecsökkent vashasznosulást kompenzálnunk kell: mindenképpen pótoljuk a vasat ahhoz, hogy megfelelően tudjunk gyógyulni és lehetőleg ne essünk vissza.
Mikor és hogyan érdemes pótolni a vasat?
A hatásos vaspótlás nem néhány nap vagy hét kérdése: megfelelő minőségű és mennyiségű elemi vas bevitelére van szükség, általában legalább 3-6 hónapon át (súlyosabb hiány esetén akár hosszabb ideig is).
Ez az idő szükséges ahhoz, hogy ne csak a vérkép rendeződjön, hanem a kiürült vasraktárak is újra feltöltődjenek. A túl rövid ideig tartó vagy nem megfelelő dózisú pótlás gyakran vezet ahhoz, hogy a tünetek visszatérnek, és az immunrendszer továbbra is gyenge marad.
A sikeres vaspótláshoz általában – az egyéni szükséglettől és a hiány mértékétől függően – napi 30-100 mg elemi vas bevitele szükséges.
Emellett étkezéssel is segíthetjük szervezetünk vasraktárainak feltöltését. A vörös húsban, májban és hüvelyesekben gazdag étrenddel jelentős mennyiségű vasat juttathatunk be. A máj különösen gazdag, könnyen hasznosítható vasat tartalmaz, a vörös húsok közül pedig marhát, borjút, bárányt érdemes fogyasztani. Hüvelyesek közül a lencsét, csicseriborsót, babot ajánlják, zöldségből pedig a spenót, a cékla, a brokkoli vagy akár a kelkáposzta tartalmaz sok vasat.
Fotó: Phytotec Hungária Bt.
Vény nélkül kapható, vas(III)-komplex-tartalmú gyógyszerek
The post Immunerősítés vassal: nem mindegy, mikor és hogyan first appeared on 24.hu.