Az Európai Bizottság már a jövő tavaszi előrejelzési fordulóban javasolhatja a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás szigorítását, ha a 2025-ös tényadatok és a 2026-os költségvetési folyamatok indokolják – figyelmeztet a Költségvetési Tanács a három évre előretekintő elemzésében, amelyet a HVG szemlézett.
Magyarország jelenleg túlzottdeficit-eljárás alatt áll, amely ebben a szakaszban elsősorban fokozott uniós monitorozást jelent. A folyamat továbbléptetése azonban már újabb kötelezettségek előírásával járhat, szélsőséges esetben akár pénzügyi szankciókhoz is vezethet. Emellett romlana az ország megítélése a pénzpiacokon: a kockázati felár emelkedhet, ami a forint gyengülésében és az állampapír-hozamok növekedésében csapódhatna le.
A koronavírus után újraszabott uniós költségvetési szabályrendszerben már nem pusztán a GDP-arányos hiány nagysága számít. Az eljárás középpontjában a nettó elsődleges kiadások alakulása áll: az EU azt figyeli, hogy a tagállamok mennyivel növelik kiadásaikat évről évre, illetve halmozottan, több év alatt. Ennek megfelelően 2025 februárjában az EU Tanácsa Magyarország számára egy olyan, a kormány és az Európai Bizottság által egyeztetett középtávú költségvetési-strukturális terven alapuló korrekciós pályát ajánlott, amely visszafogott kiadásnövekedés mellett középtávon a GDP 3 százaléka alá csökkentené a hiányt, és fenntartható csökkenő pályára állítaná az államadósságot.
A magyar kormány ugyanakkor – saját kérésére – 2025 és 2028 között mozgásteret kapott arra, hogy a védelmi kiadások növekedése miatt évente legfeljebb a GDP 1,5 százalékával túllépje az eredeti kiadási limiteket. Magyarország esetében ez a rugalmasság a GDP mintegy 1,3 százalékának megfelelő többletkiadást tesz lehetővé. A limitek azonban nemcsak éves szinten, hanem kumuláltan is érvényesek.
A probléma a Költségvetési Tanács szerint ott van, hogy a kormány 2025-re és 2026-ra is a GDP 5 százaléka körüli hiánycélt tűzött ki, a megemelt hiánycélok pedig mögött jelentős kiadásnövekedés áll. A Költségvetési Tanács külön megjegyezte, hogy a kormányzati kommunikáció eddig nem bontotta ki részletesen, miből áll össze a költségvetési törvényben rögzítettnél magasabb várt hiány, de a bejelentett intézkedések hatása 2025-ben még csak a GDP 0,4 százaléka, 2026-ban viszont már 2,2 százalék lehet.
2027-ben jöhet a kiigazítási kényszer
A magasabb 2025–2026-os kiadásnövekedés következménye, hogy 2026 végére a nettó kiadások kumulált növekedése GDP-arányosan 0,8 százalékra emelkedhet, miközben az uniós korrekciós pálya szerint a megengedett küszöb 0,6 százalék.
A Költségvetési Tanács számításai alapján ahhoz, hogy 2027-re teljesüljön a vállalt cél, a kormányzati szektor elsődleges egyenlegének egyetlen év alatt GDP-arányosan mintegy 1,7 százalékponttal kellene javulnia. Ez nagyságrendileg ezermilliárd forint feletti kiigazítást jelentene.
A bevételi oldalon alig maradt tér:
a foglalkoztatás demográfiai okokból érdemben nem bővíthető,
a bérnövekedés üteme várhatóan lassul,
miközben a korábban elfogadott szja-kedvezmények és mentességek évi több százmilliárd forint bevételről való lemondást jelentenek.
Így további adócsökkentésre – beleértve a különadók kivezetését – csak más kiadások visszafogása vagy új bevételek bevezetése mellett nyílhat lehetőség.
A kiadási oldalon a számok pedig azt mutatják: 2027–2028-ban az állami kiadások GDP-arányos szintjének csökkennie kellene, vagyis reálértelemben is megszorításokra lenne szükség. A Költségvetési Tanács ugyan nem használja ezt a kifejezést, de az általa vázolt pálya egyértelműen jelentős fiskális szigorítást feltételez.
The post 2027-ben megszorításra lehet szükség a Költségvetési Tanács szerint first appeared on 24.hu.