Az Európai Unió tagállamainak gazdaságai közül a magyar teljesített a legrosszabbul az idei harmadik negyedévben, derül ki az első átfogó jelentésből, amit az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tett közzé csütörtökön. A még nem teljes, a dán, görög, horvát, luxemburgi és máltai adatot nélkülöző adatsorok egyértelműen azt mutatják, hogy Európa gazdasága magára talált a harmadik negyedévben – de a kevés kivétel egyike sajnos negyedéves és éves összevetésben is Magyarország volt. (Kíváncsian várjuk, hogy ezt az adatot hogyan szakérti meg Nagy Mártont megszégyenítő lendülettel a közszolgálati egyetem szakértője.)
Ráadásul ha a tendenciát nézzük, még aggasztóbb a magyar mutató. Mindössze három ország van, amely gazdasága két egymást követő negyedévben is visszaesett, tehát technikai recesszióban van: a svéd, a lett és a magyar. Csakhogy a svéd és a lett GDP már jobb értéket mutatott, mint az előző negyedévben (a svéd -0,8 százalék után lett -0,1 százalék, a lett -1,1 százalék után -0,4 százalék), egyedül a magyar recesszió az, ami a második negyedévről a harmadikra mélyült.
Persze nem a magyar gazdaság az egyetlen, ami rosszabbul teljesített, de a többi államban vagy ennek ellenére is folytatódott a növekedés (mint az észteknél, ahol 0,2 százalék után 0,1 százalék lett, vagy a hollandoknál, ahol 1 százalék után 0,8 százalék volt), vagy pozitívból most váltott át negatívba, mint a lengyeleknél. A legrosszabb változás a lengyel gazdaságban következett be, ott 1,5 százalékról -0,2 százalékra váltott a negyedéves GDP, a második legrosszabb eredményt itt is a magyar gazdaság produkálta azzal, hogy 0,5 százalékkal nagyobb lett a visszaesés.
Az előző negyedévhez képest az Európai Unió egészében 0,3 százalékkal, míg az eurózónában ennél is nagyobb mértékben, 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság. Az unió egészében a gazdasági bővülés üteme megegyezett az előző negyedévivel, az eurózónában gyorsult is. Ez utóbbi minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a német gazdaság váratlanul életjeleket mutatott, és – habár a magyar gazdaság visszaesését sokszor magyarázzák a német gyengélkedéssel – negyedéves alapon 0,2 százalékkal nőni tudott.
A nagy európai gazdaságok közül egyébként a stagnáló olasz gazdaság kivételével mindegyik bővülni tudott, a spanyol és a már említett holland 0,8 százalékos bővülés kifejezetten erőteljes volt. A francia gazdaság 0,4 százalékos bővülése három negyedéve nem látott erősödést jelentett.