A magyarok elégedetlenek a demokrácia állapotával
A tanulmány szerint Magyarországon a társadalom túlnyomó része fontosnak tartja, hogy demokráciában éljen, és úgy véli, hogy a demokrácia jobb más kormányzati formáknál. A demokrácia népszerűsége Magyarországon hasonló szinten van, mint más kelet-európai országokban (Szerbia, Lengyelország, Észtország), de elmarad a nyugat-európai országokétól (Németország, Svédország).
Ugyanakkor a megkérdezettek mintegy kétharmada elégedetlenségét fejezte ki a demokrácia állapotával kapcsolatban (67 százalék), és úgy érzi, hogy az ország vezetése nem demokratikus (64 százalék). Ami a demokrácia minőségét illeti, a kormánypárti és az ellenzéki szavazók mintha párhuzamos valóságban élnének:
amíg az ellenzéki szavazók jelentős többsége elégedetlen a magyar demokrácia állapotával, és az ország kormányzását nem tartja demokratikusnak,
addig a Fidesz-szavazók többsége ezzel ellentétes véleményen van.
A tanulmány megerősíti, hogy a magyarok többsége a demokrácia jelenlegi állapotát pártpolitikai szemüvegen keresztül szemléli, és rávilágít a nemek közötti különbségekre is: a nők elégedetlenebbek a demokrácia állapotával, mint a férfiak, és több nő gondolja azt, hogy Magyarország irányítása nem demokratikus.
A nők és a budapestiek jobban büntetnek
A vizsgált országokhoz hasonlóan Magyarországon is az látható, hogy a nők erősebben büntetnek, mint a férfiak. Nemzedéki megosztottságra utal, hogy az idősebb korosztályok általában kritikusabbak az antidemokratikus jelöltekkel szemben, mint a fiatalok, és az életkor növekedésével a büntetésre való hajlandóság fokozatosan nő. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a magyar fiatalok viszonylag passzívak politikailag, nem érdekli őket a közélet, kiábrándultak, különösen a közép- és kelet-európai társaikhoz képest.
A magyarországi tiltakozásokon – néhány kivételtől eltekintve, például a klímatüntetéseken és egyetemi demonstrációkon – főleg az idősebb generációk tagjai vesznek részt. Ami a demokratikus játékszabályok megsértésének konkrét eseteit illeti, érdekes, hogy a fiatalok legkeményebben a kormányzati korrupciót leleplező újságírók üldözését büntetik.
Az eredmények alapján összefüggés tapasztalható az antidemokratikus politikusok büntetésének mértéke és más tényezők, például a magyar demokrácia jelenlegi állapotának megítélése vagy a párthovatartozás között. Míg a magyar demokrácia állapotával elégedetlen válaszadók -7,2 százalékpontos szavazatvesztéssel büntetik az antidemokratikus politikusokat, addig a jelenlegi helyzettel elégedettek -2,4 százalékkal. A büntetési arány a Fidesz-KDNP koalíció szavazóinál a legalacsonyabb, -2,7 százalék, míg a liberális ellenzéki Momentum Mozgalom támogatói körében a legmagasabb, -9,7 százalék.
A párthovatartozás felülírja az antidemokratikus politikusi magatartást
Magyarország és hét másik európai ország összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy a demokratikus kompetencia szintje a magyar válaszadók körében a legalacsonyabb, és egyben ők azok, akik a leglojálisabbak a saját politikai táborukhoz. A kutatás szerint az átlagos magyar választó hajlik arra, hogy felelősségre vonja a politikusokat a demokratikus elvek megsértéséért, bár kevésbé, mint a FES korábbi összehasonlító tanulmányában vizsgált országok polgárai.
Magyarországon az átlagos szavazatvesztés, amit egy politikus a demokratikus elvek megsértéséért elkönyvelhet, -4,8 százalék, ami a legalacsonyabb érték a kutatásban vizsgált országok közül. Megjegyzendő, hogy a büntetés mértéke Magyarországon körülbelül a fele a Lengyelországban mértnek (-9,2 százalék), annak ellenére, hogy az elmúlt években (Lengyelországban 2023-ig) mindkét országban jelentős elmozdulás történt az autokratizálódás felé.
A tanulmányban vizsgált összes pártszimpatizánsi alcsoportban
Ők az egyes politikai csoportok közül a legelnézőbbek, és nem csak Magyarországon. Az eredmények megerősítik, hogy mind Magyarországon, mind a korábban vizsgált hét európai országban az illiberális jobboldali pártok támogatói és a nem szavazók büntetik a legkevésbé az antidemokratikus magatartást.
Lengyelország és Magyarország között figyelemre méltó különbség mutatkozik, ugyanis az antidemokratikus magatartást nemcsak a Fidesz-barát Jog és Igazságosság szavazói büntetik valamivel jobban, mint a magyar kormánypárt szimpatizánsai, hanem a 2023-as őszi lengyelországi választáson hatalomra került korábbi ellenzéki pártok támogatói is szigorúbbak, mint a magyar ellenzéki szavazók.
A FES korábbi kutatási eredményeivel összhangban a mostani vizsgálat is alátámasztja, hogy a választók kifejezetten hajlamosak figyelmen kívül hagyni a politikusok antidemokratikus megnyilvánulásait, különösen akkor, ha az általuk preferált politikai párt jelöltjéről van szó.
A magyarok egy része bármikor lemond a demokrácia iránti igényéről
A korábban vizsgált országokkal összehasonlítva Magyarországon és Ukrajnában a legerősebb a polarizáció. Ellentétben a PS és a FESZ által elemzett többi országgal, amelyeknél elsősorban az identitáspolitikai kérdések mentén látható erős polarizáció,
Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a politikusoknak kulcsszerepük és felelősségük van a közbeszéd alakításában és abban, milyen politikai kérdéseket állítanak középpontba – teszi hozzá a tanulmány, amelynek szerzői: Bíró-Nagy András, Szászi Áron, Elena Avramovska, Ludwig List, Johanna Lutz és Milan Svolik.
Az, hogy Magyarországon a demokratikus normasértések jelentőségét csökkenti a párthűség, a közpolitikai viták során is megjelenik. A választók különösen könnyen engednek a demokratikus normákból az azonos nemű párok jogairól alkotott politikai álláspontjuk érvényesülése érdekében, de hasonló a helyzet a bevándorláspolitikai kérdések esetében is.
A politikai kérdésekben elfoglalt álláspontok sokkal kisebb szerepet játszanak, azonban a választók számára vonzó közpolitika jutalma mindig teljes mértékben ellensúlyozni tudja az antidemokratikus magatartás miatti büntetést. A másik hét vizsgált országgal ellentétben, ahol a válaszadók elsősorban az identitással kapcsolatos kérdések kapcsán hajlandók engedni a demokratikus követelményekből,
Az oktatás fontossága
A magyar demokrácia jövőbeli fejlődése szempontjából különösen fontos, hogy fejlesszük a fiatalok tudását a demokrácia és a demokratikus intézmények szerepéről és működéséről – hívja fel a figyelmet a tanulmány. Nemcsak arról van szó, hogy a fiatalabb korosztályok az idősebbekhez képest kevésbé tartják fontosnak, hogy demokráciában éljenek, hanem a legfiatalabb korosztály tagjainál a legalacsonyabb a demokratikus kompetencia szintje.
Az oktatás kulcsszerepét empirikus bizonyítékok is alátámasztják: a magasabb iskolai végzettségűek tisztábban látják, mi a különbség a demokratikus és az antidemokratikus magatartás között, például hogy az ellenzék által szervezett tüntetések, a kormány intézkedéseit megkérdőjelező alkotmánybírósági döntések vagy a kormánykritikus médiamegjelenések alapvetően nem ellentétesek a demokratikus elvekkel.
Ami a konkrét normasértéseket illeti, a választók a választási szabályok megsértését büntetik a leginkább, ezt követi az újságírók elleni fellépés és az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése. A túlnyomórészt kormánypárti médiát fogyasztó választók nem nagyon büntetik azokat a politikusokat, akik a civil szervezetek külföldi finanszírozásának betiltását szorgalmazzák, sőt inkább előnyben részesítik az ilyen intézkedést támogató jelölteket.
The post Több demokráciát szeretnének a magyarok, de a párthűség mindent felülír first appeared on 24.hu.