A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy lassan és fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan légúti betegség, amely során egyszerre van jelent az idült hörghurut és a tüdőtágulás. Az érintetteknek hörgőszűküléssel, fokozott váladékképződéssel, és a tüdőhólyagocskák folyamatos pusztulásával kell szembe nézniük. Jelenleg ez a betegség az egyik leggyakoribb halálok a világon.

Nehéz felismerni

Egyes becslések szerint csak Magyarországon nagyjából 500-600 ezer ember élhet COPD-vel, kétharmaduk viszont valószínűleg nincs is tisztában azzal, hogy beteg, vagy azt hiszi, hogy más jellegű problémával van dolga. A késői diagnózis egyik oka ugyanis az, hogy a COPD korai tünetei könnyen összetéveszthetők a megfázással, a hörghuruttal, az asztmával vagy a légúti allergiával. A leggyakoribb panaszok közé az alábbiak tartoznak:

nehézlégzés
krákogás
nem múló köhögés
váladékképződés a hörgőkben
köpetürítés

Fontos tudni, hogy pusztán a tünetek alapján még nem feltétlenül lehet felállítani a diagnózist. A legjobban egy légzésfunkció-vizsgálat (spirometria) segítségével lehet beazonosítani a betegséget, a tüdőgyógyász azonban mellkasröntgen, CT vagy vérvizsgálat elvégzését is szükségesnek tarthatja.

Jelentősen ronthatja az életminőséget

A betegség előrehaladtával a tüdőkapacitás és a légzőfelület fokozatosan csökken. Tehát, míg enyhébb stádiumaiban még csupán megerőltető fizikai munka vagy sportolás hatására küzd légszomjjal és köhögéssel a beteg, addig a súlyosabb állapotban lévő érintettek már akár öltözködés és beszéd közben is kifulladhatnak. Időnként hirtelen állapotromlás is előfordulhat, például légúti fertőzés, illetve környezet- vagy időjárás-változás hatására – ezeket hívjuk fellángolási időszakoknak. „Azok a legrosszabb napjaim, amikor gyorsan változik az időjárás. A lakóhelyem hideg éghajlata megnehezíti a helyzetet, különösen a téli hónapokban” – fogalmazott a Health.com által megkérdezett egyik érintett.

A COPD-s betegek átlagosan 54 évesen vonulnak nyugdíjba, tehát jóval korábban, mint a nyugdíjkorhatár betöltéséig aktív embertársaik. A COPD-s személyek végül oxigénpótlásra is szorulhatnak. „Nyugdíjas kamionsofőr vagyok, de nem önszántamból, hanem COPD miatt. 2009-ben diagnosztizálták nálam, és 2010 óta oxigénpótlásra van szükségem” – mondta el egy beteg.

A COPD legnagyobb kockázati tényezője a dohányzás, mégsem kizárólag dohányosokat érint. A betegség kialakulásához a levegőszennyezés és genetikai hajlam is hozzájárulhat.

Egy harmadik  pedig így osztotta meg a saját történetét: „2008-ban diagnosztizáltak nálam COPD-t, és jelenleg minden nap oxigénkezelésre járok. Az édesapám és 3 rokona is COPD-ben halt meg, mindannyian a 60-as éveikben jártak, amikor elhunytak. Én viszont igyekszem minden nap a lehető legteljesebb életet élni, hogy a családomnak ne kelljen miattam lelassítania.”

Nem gyógyítható, de lassítható

A COPD nem gyógyítható, vagyis a már kialakult tüdőkárosodás nem fordítható vissza. A mielőbb elkezdett, megfelelő kezelés azonban segíthet a tünetek enyhítésében, és a betegség előrehaladásának lassításában. A terápia sok rétegű, amely az orvosi kezelések mellett a rendszeres testmozgást, a megfelelő táplálkozást, a lelki egyensúly ápolását és a dohányzás teljes mellőzését is magában foglalja. Az ugyan az érintettek beszámolóiból is jól látszik, hogy az állapot szinten tartása nem feltétlenül könnyű menet, de aki igazán elkötelezett az egészsége mellett és együttműködik az orvosokkal, azt sokat tehet életminősége érdekében.

„COPD-m van, de továbbra is edzőterembe járok, és küzdök a jobb légzésért. Sokáig a COPD uralkodott rajtam, de most én uralkodom felette azzal, hogy felhívom a figyelmet rá, és megpróbálok másokon segíteni” – mondta Rick. „Az elmúlt hat hónapban hetente háromszor jártam tüdőrehabilitációra. Oxigénmaszkot kell viselnem sétálásnál, testmozgás közben és alváshoz is. A tüdőkapacitásom mindössze 18 százalékos. De nem hagyom, hogy ez megállítson!” – jelentette ki egy COPD-s beteg. Van olyan is, akinek már 2002 óta a nap 24 órájában szüksége van oxigénpótlásra, ám továbbra is élvezi az életét, és legfontosabb küldetésének azt tartja, hogy rávegye az embereket a dohányzásról való leszokásra.

„Triatlonista vagyok, és szeretném megmutatni a világnak, hogy nem a COPD irányítja az életemet. A tüdőkapacitásom 22 és 30 százalék között változik, de most fejeztem be a 3. Ironman versenyemet, amely 3,8 kilométer úszásból, 180 kilométer kerékpározásból és 42,2 kilométer futásból állt. Szeretem az életemet és szeretem a kihívásokat, és ez az, ami arra ösztönöz, hogy még a COPD ellenére is aktív legyek” – fogalmazott egy másik beteg.Megint más a fizikai aktivitás fontosságát emelte ki: „1994-ben diagnosztizáltak nálam COPD-t, de a testmozgásnak, a sétának, a tüdőrehabilitációban való részvételnek és az egészséges étkezésnek köszönhetően kiváló életminőséget tartok fenn. Az aktivitás a COPD kezelésének titka.”

Tudj meg minél többet a betegségről, megelőzésről és a legújabb kezelési lehetőségekről: copd.info.hu

The post Félmillió magyart érinthet: ilyen COPD-vel élni first appeared on nlc.