Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2024 között Magyarországon növekedtek a második legnagyobb mértékben a lakóingatlanok árai, és az albérleti díjak drágulásában is az első harmadba tartozunk az Európai Unióban. Bár 2010 óta a nettó átlagkereset is jelentősen nőtt, a lakások és az albérletek azt messze meghaladóan drágultak az országban és a legnagyobb hazai lakáspiacon, Budapesten.
.png){kind=link}
Ez más súlyos következmények mellett azzal járt, hogy
mint azt a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése kimutatta: 2023-ban Magyarországon egy 60 négyzetméteres használt lakást 5,75, egy újat pedig csaknem 13 évi nettó átlagkeresetből lehetett megvenni, míg Budapesten egy ekkora használt lakáshoz 11,7, egy újhoz majdnem 17 évnyi átlagjövedelem kellett.
Az árak elszállásával párhuzamosan – amint a Periféria Központ kutatása megállapította – a fővárosban a magánbérleti szektor a háromszorosára nőtt az utóbbi évtizedben: az emberek 19 százaléka lakott albérletben, és csak 3 százalékuk önkormányzati bérlakásban 2022-ben.
Így a lakosság mind szélesebb rétegeinek – egyre nagyobb részt a középosztálybeli fővárosiaknak is – jóval nehezebben megfizethető a lakásvásárlás vagy az albérleti díjak kifizetése. Érdemi bérlakásépítési program nem indult, miközben felpörgött a rövid távú lakáskiadás: kilenc év alatt megháromszorozódott az Airbnb-lakások száma Budapesten, amire (részben a lakhatási gondok, részben a lakók panaszai miatt) Terézvárosban a tiltás lett a válasz, a kormány pedig adóemelést és szerződéskötési moratóriumot fontolgat.
Jelinek Csaba városszociológus, a Periféria Központ társalapítója még a 2024-es főpolgármesteri kampány hajrájában foglalta össze a problémát a Deutsche Wellének: a lakhatási válság kezelése érdekében a kormányzat tehetné a legtöbbet – a fővároséval nehezen összehasonlítható forrásbeli és jogalkotási lehetőségei miatt – egy átfogó lakáspolitikai reform elindításával. Azonban
a miniszterelnök szintjén van egy ideológiai ellenállás, hogy márpedig ők sem szociálisan célzott juttatásokat, sem a megfizethető bérlakásrendszert kialakító beavatkozásokat nem fognak tenni.
Hiába tudni szakmai körökben olyan, akár miniszteri javaslatokról, amelyek a lakhatási válság kezelésére irányultak volna, hozzánk azok a hírek jutnak el, hogy ezek a legmagasabb szinten vannak elkaszálva” – fogalmazott.
Való igaz, hogy Orbán Viktor egy 2023. decemberi interjúban például azt fejtegette, hogy lakásügyben ő a bérlet helyett a magántulajdonban hisz, mivel az nagyobb biztonságot ad az embereknek. Csakhogy, mint azt a Habitat For Humanity 2023-as éves jelentése is összegezte, ez a biztonság csak a társadalom felső rétegeinek adatik meg Magyarországon. A 2010 utáni Orbán-kormányok a lakhatásra a családpolitika részeként tekintettek, az ennek jegyében hozott keresletoldali beavatkozások – CSOK, babaváró hitel, lakásfelújítási programok – pedig
nemcsak jelentősen fűtötték az árak növekedését a lakáspiacon,
de döntően a már amúgy is vagyonnal rendelkezőknek segítettek a lakásvásárlásban, -felújításban,
a felső középosztálybeliek jó része pedig befektetési célra használta fel a pénzt.
Orbán 14 év kormányzás után lakhatási válságot észlelt
A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén több mint két órán át tartó vita lángolt fel a megfizethető lakhatás témája körül. Karácsony Gergely felvezetőjében „meglepő, de örömteli fordulatnak” nevezte, hogy az utóbbi időben a kormány is elkezdett érdeklődni a lakhatási válság iránt, a közgyűlés elé vitt javaslatcsomagja pedig a főpolgármesteri programjában szereplő lakhatási projektek megvalósításáról szólt. Mint felhívta a figyelmet, az Európai Unió ezekre már megítélt mintegy 20 milliárd forintot a fővárosnak, a pénz elérését viszont régóta blokkolja a kormányzat.
Kiss Ambrus hivatalvezető úgy fogalmazott, hogy a kormány szemében
hirtelen, egy pénteki Kossuth rádiós interjú után lett lakhatási válság.
Arra utalt, hogy Orbán Viktor egy néhány héttel ezelőtti közrádiós megszólalásában váratlanul szóba hozta, hogy az ország jövőbeli sikerességét biztosítani hivatott, készülőfélben lévő Új Gazdaságpolitikai Akcióterv három fő pillére közül a megfizethető lakhatás biztosítása lesz az egyik, és a fővárosiak javaslatait is várja ehhez. Azóta a Fidesz országos és főleg budapesti kommunikációja is rátalált a lakhatás témájára, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy konferencián beszélt arról, hogy a lakhatás megfizethetőségével a nagyobb városokban komoly gondok vannak, a probléma a fiatalokat sújtja a leginkább, Budapesten pedig egyenesen súlyos lakhatási válság van.
Az országot másfél évtizede kétharmados többséggel irányító Fidesz beszélő fejei ezzel egy időben elkezdték Karácsony felelősségeként beállítani a fővárosi lakhatási helyzetet. Szentkirályi Alexandrának, a fővárosi Fidesz-frakció vezetőjének közösségi oldalát elárasztják az ilyen bejegyzések.
Adrián Zoltán / 24.hu Karácsony Gergely a fővárosi közgyűlés ülésén október 30-án.
Szabotázs papírmunkával
A főpolgármester Orbán megszólalása után megjegyezte, a miniszterelnök figyelmét elkerülte, hogy a főváros 20 milliárd forintos lakhatási programja készen áll, az Európai Unió már megítélte hozzá a forrásokat, de a megvalósításához arra lenne szükség, hogy az Irányító Hatóság megjelentesse a pénzhez való hozzáféréshez szükséges pályázati felhívásokat.
Karácsonynak már a 2019-es programjában is kiemelt ígérte volt egy átfogó lakhatási program, de a nagyobb lélegzetű részeit nem sikerült megvalósítani az előző ciklusban. Az ellenzéki politikus lépten-nyomon jelezte, hogy ennek oka a kormányzat a fővárost büntető politikája, illetve az energiaválság, melyek miatt hosszú ideje a csőd ellen küzdenek. A városháza a Tarlós-érához képest tizenkétszeresére emelt szolidaritási hozzájárulás miatt beperelte a kormányt, és túlélőcsomagot is hirdetett tavaly. Ezen felül Karácsony az őt érő kritikákkal szemben azzal védekezett, hogy azok nem öt évre, hanem hosszabb időre szólnak, a 2024-es, + 5 év a budapestieknek című programjában pedig ismét ígéretet tett egy széleskörű lakhatási program megvalósítására.
Misetics Bálint, a főpolgármester szociál- és lakáspolitikai főtanácsadója a 24.hu-nak elmondta, hogy Budapest – a kormány ellenséges hozzáállásának változásáig – a lakhatási programot európai uniós forrásokból tervezné folytatni, amit az EU négy TOP Plusz pályázaton keresztül már évekkel ezelőtt jóvá is hagyott a fővárosnak. Ezek a következőket tartalmazzák:
a fővárosi tulajdonú bérlakásállomány felújítása és bővítése, elsősorban üresen álló ingatlanok lakáscélú átalakításával – 8,5 milliárd forint;
a lakásügynökségi modell bővítése a magántulajdonban lévő ingatlanok szélesebb körű bevonásával, a bérlők számára a jelenlegi, 30 százalékkal csökkentett piaci árat meghaladó mértékű lakbér-támogatási program elindításával – 3 milliárd forint;
lakbértámogatás biztosítása a családok átmeneti otthonában élőknek és hajléktalanoknak, illetve szociális munkára alapuló szolgáltatások, adósságkezelés az utcára kerülés által fenyegetett budapestieknek – 7,4 milliárd forint;
kísérleti program indítása az energiaszegénységben élő, szilárd tüzelőanyaggal fűtő háztartásoknak a fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés és a megújuló energiaforrások használatának támogatására – 1 milliárd forint.
Misetics elmondta, Budapest az EU-s források hiányában a főpolgármester programjában ígért megfizethető lakhatási rendszer előképeként két mintaprojektet tudott elindítani az előző ciklus végén:
elstartolt a Budapesti Lakásügynökség, de csak saját forrásból, így egyelőre a reméltnél sokkal kisebb léptékben,
egy fővárosi tulajdonú, elhagyatott újpesti iskolából egy közel nulla energiaigényű épületet alakítanak ki 26 önkormányzati bérlakással. Erre a fővárosi önkormányzat egy közvetlen, a magyar államot kikerülő brüsszeli versenypályázaton nyert mintegy egymilliárd forintot.
„A főváros ezeket nem mintaprojektekként indította volna el, ha az EU által kimondottan a lakhatási programunkra évek óta megítélt forrásokat már megkaptuk volna” – hangsúlyozta Misetics.
Mint mondta, ahhoz, hogy a kormány feltartja ezt mintegy 20 milliárd forintot, nagyban hozzájárul a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás – habár a fővárosnak megítélt forrásokat konkrétan ez nem érinti. Az Irányító Hatóság ugyanis nem jelenteti meg a szóban forgó pályázati felhívásokat. „Ezeket a dokumentumokat az Európai Bizottság, a kormány és a főváros az utolsó vesszőig egyeztette, magát az operatív programot még 2022-ben fogadták el, a főváros és az Európai Bizottság pedig minden adandó alkalommal sürgeti ez ügyben a kormányt” – tette hozzá Misetics Bálint.
Mohos Márton / 24.hu Misetics Bálint
A Karácsony és a kormány közötti szóváltás óta az Irányító Hatóság egyébként benyújtotta a felhívásokat az úgynevezett Monitoring Bizottságnak véleményezésre, ezzel egyet előre lépve a vontatott folyamatban. „Ha novemberben megjelennének ezek a felhívások, az uniós források a legkorábban jövő tavasszal válhatnának elérhetővé, amikor is érdemben el lehetne kezdeni a budapesti lakhatási program megvalósítását” – fogalmazott a főtanácsadó. „Bár ez az egyik utolsó, azonban nem ügydöntő lépés, ugyanis egy későbbi ponton is megállíthatják még a folyamatot.
Így sajnos továbbra is a kormányon múlik, hogy a lakhatási program részei elindulhatnak-e a belátható jövőben, és az is, hogy lesz-e még elég idő szakmailag is alapos módon megvalósítani ezeket
– mondta.
Karácsony lakásügyi javaslatai között mindenekelőtt a fővárosi lakhatási projektek megvédéséhez kérte a közgyűlés támogatását. A csomag első pontja az volt: szólítsák fel a kormányt, hogy haladéktalanul intézkedjen az EU-s forrásokból finanszírozott nagyobb léptékű fővárosi lakhatási programok végrehajtása érdekében.
Szentkirályi Alexandra igyekezett kisiklatni a javaslatcsomagot, mondván, a lakhatási válságot „nem lehet Brüsszelből megoldani”. Azzal is érvelt, hogy Karácsony lakhatási programjából az előző ciklusban semmi nem valósult meg, ami igen, az pedig bár ne valósult volna. A Fővárosi Lakásügynökséget kudarcnak nevezte, ami szerinte azt bizonyítja, hogy a főváros nem tudja jól elkölteni az uniós lakhatási forrásokat. Mindezek után a Fidesz frakcióvezetője megpróbálta elérni, hogy tárgyalják újra az uniós projektek felhasználását, a pénzt pedig fordítsák másra, nagyrészt kollégiumépítésre.
Adrián Zoltán / 24.hu Szentkirályi Alexandra
A főpolgármester elutasította a fideszes javaslatot azzal, hogy „járhatatlan út” az uniós pályázatok felfüggesztése és így azoknak a pénzeknek a potenciális elbukása, amikre égető szüksége van Budapestnek, másrészt jelezte: a kollégiumépítés állami, nem fővárosi feladat. Kiss Ambrus ezt kiegészítette azzal, hogy az emlegetett húszmilliárdnak csupán a töredéke megy a célkeresztbe vett lakásügynökségre, ami lehet, hogy lassan indul, de szerinte esélyt kell adni neki, mert a magánszektorból bevont lakások nélkül nem lehet fellépni a lakhatási válság ellen.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője azt indítványozta, hogy alkossanak egy új, piaci együttműködésre is alapozó koncepciót, kiegészítendő a főpolgármester megfizethető lakhatásra vonatkozó terveit, másrészt állítsák le a kelenföldi kollégium értékesítését, és találjanak új módot a lakás- vagy kollégiumi célú hasznosítására. (A Rimaszombati úti egykori diákszállás hosszú évek óta üresen áll, erősen leromlott az állapota, a főváros 6 milliárd forintért hirdeti a több mint 27 ezer négyzetméteres ingatlant.)
A lakhatási javaslatcsomagból a közgyűlés a többi között végül
– a fideszes képviselők tartózkodása mellett – megszavazta, hogy felszólítják a kormányt az azonnali cselekvésre az EU-s pénzekből finanszírozott fővárosi lakhatási programok végrehajtása érdekében,
valamint a korábbinál aktívabb szerep- és költségvállalásra a főváros lakhatási- és energiahatékonysági programjainak támogatásában.
Egyetértettek a kormány által kezdeményezett, új Airbnb-szerződéskötésekre vonatkozó kétéves moratóriummal, de az intézkedés hatályba lépési idején rövidítenének.
Támogatták azt is, hogy a kormány kétéves moratóriumot vezessen be az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgárainak budapesti lakásvásárlására.
Elfogadták a Vitézy koncepciójának kidolgozásáról és a kelenföldi kollégium hasznosításáról szóló javaslatot.
Szentkirályinak a lakásügynökségre és egyéb projektekre megítélt uniós forrásokat eltérítő javaslatát a Tisza Párt és a Podmaniczky Mozgalom tartózkodása mellett szavazták le.
The post Már Orbán is a súlyos budapesti lakhatási válságról beszél, az enyhítésére hivatott programot mégis szabotálják first appeared on 24.hu.