A tárcavezető az MTI tudósítása alapján arról számolt be, hogy a Siemens Mobility egy kutatás-fejlesztési projekt keretében több mint hatmilliárd forint értékben újgenerációs informatikai megoldásokat fejleszt a magyar fővárosban a kötöttpályás közlekedés automatizációjához kapcsolódóan, amihez a kormány nagyjából 1,5 milliárd forint támogatást nyújtott, így segítve negyven új, magas képzettséget igénylő munkahely létrejöttét. Beszédében kifejtette, hogy a német vállalat itteni kutatóközpontjában így mára több mint négyszázan dolgoznak hetven, csúcstechnológiás megoldásokat alkalmazó projekten. Valamint leszögezte, hogy a további bővítési törekvéseket a magyar kormány is támogatni fogja, mivel hazánk a legmagasabb szintű együttműködésben érdekelt. Aláhúzta, hogy a német cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, körülbelül 300 ezer embernek adva munkát, évente három-négymilliárd eurónyi fejlesztést végrehajtva.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy miután az utóbbi időszakban duplájára nőtt az ipari termelés és közel került a teljes foglalkoztatottság, szükségessé vált a gazdaság dimenzióváltása is, hogy hazánk a globális technológiai forradalomban ne pusztán követő legyen, hanem az élen járjon. Úgy vélekedett, hogy ehhez a technológiai színvonal és a hozzáadott érték növekedésére, az innováció, a kutatás-fejlesztés szerepének bővülésére van szükség.
Magyarország tehát kontinentális gyártóbázis lett, és a cél egyértelmű, hogy Magyarország innovációs központ is legyen Európában
– szögezte le. Majd óriási eredménynek nevezte, hogy az itt termelő vállalatok egy jelentős része más tevékenységeit is Magyarországra hozta, például a kutatás-fejlesztést, ami megalapozza a dimenzióváltás legfontosabb lépését. Üdvözölte, hogy tavaly először ezermilliárd forint fölé ment a kutatás-fejlesztési ráfordítások értéke, s a szektorban foglalkoztatottak száma meghaladta a 90 ezret. Illetve tudatta, hogy a kormány az elmúlt tíz évben hetvenegy kutatás-fejlesztési beruházáshoz nyújtott támogatást, amelyek összesen 374 milliárd forintos értéket képviseltek. Végül hozzátette, hogy az ilyen fejlesztésekért éles verseny zajlik, ezért hogy Magyarország még vonzóbb környezetet jelentsen, és ezáltal a nagy technológiai forradalom nyertesei közé tartozhasson a jövőben.
A miniszter érintette a közelmúlt legsúlyosabb kihívásait is, és aláhúzta, hogy a magyar gazdaság mindezek ellenére is meg tudta őrizni a stabilitását, ugyanis az utóbbi tizenöt évben megerősödött.
Egy másik MTI közleményből az is kiderül, hogy a kormány a jövőbeni sikerek érdekében két változtatást hajt végre a beruházásösztönzési rendszeren:
Élnek azzal a lehetőséggel, amely az Európai Bizottság azon döntése nyomán jött létre, hogy a tiszta ipari megoldások és a nulla nettó kibocsátás elérése, vagyis a környezetet kímélő gazdasági növekedés érdekében létrejövő beruházásoknál 350 millió euróig nem kell európai bizottsági jóváhagyás a beruházások támogatásához.
Ez a miniszter szerint azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban tudnak döntést hozni, sokkal versenyképesebbek lesznek, nem kell egy-másfél évet várni egy-egy beruházás támogatása esetében az Európai Bizottság döntésére, ami óriási versenyhátrány, főleg az Európai Unión kívüli országokkal, vetélytársakkal szemben.
Annak érdekében, hogy minél több magyar vállalat számára is lehetőség legyen kutatás-fejlesztési beruházást végrehajtani és ahhoz támogatást kapni, úgy döntöttek, hogy már az ötven főt foglalkoztató vállalatok kutatással, fejlesztéssel foglalkozó beruházásaihoz is adnak támogatást, és elegendő tíz új, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó munkahely létrehozása a támogatási jogosultsághoz.
Hozzátette, hogy a magyarországi egyetemekkel és egészségügyi intézményekkel való együttműködést is előtérbe helyezik úgy, hogy egyes kutatás-fejlesztési beruházásoknál (ha együttműködés jön létre magyarországi egyetemekkel, egészségügyi intézményekkel, akkor) az erre fordított összeg 50 helyett immár 75 százalékot képviselhet a belső költségstruktúrában.
Hogy a magyar iparra ráfér a dimenzióváltás, az valószínű, főleg ha a KSH legfrissebb ipari termelési adatait nézzük, mely szerint 7 százalék feletti volt a visszaesés éves szinten.
The post Szijjártó Péter: Sikerült megalapozni a gazdaság dimenzióváltását first appeared on 24.hu.