„Trump elnöksége alatt béke volt a Közel-Keleten és béke volt Ukrajnában is. Ma sem lenne háború, ha még mindig ő lenne az Egyesült Államok elnöke. (…) Jobb lenne a világnak és jobb lenne Magyarországnak is, ha Donald Trump elnök úr visszatérne”
(Orbán Viktor, 2024. március 9.)
Magyar idő szerint kicsivel délelőtt 11 óra után eldőlt, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, miután nyert Wisconsin államban is, megszerezve a szükséges 270 elektori szavazatot. Donald Trump az USA 47. elnöke lesz. Győzelme egyben azt is jelenti, hogy Orbán Viktornak nem kell elővennie a nem létező B-tervet Magyarország jövőjét illetően – az úgynevezett békeköltségvetés viszont előbukkanhat a pénzügyminiszteri fiókból –, hiszen ezúttal bejött neki, hogy mindent egy lapra tett fel.
Annak ellenére, hogy a magyar kormány mennyire nem szereti, ha külföldről beavatkoznak, beleszólnak a magyar belpolitikába, a miniszterelnök nem átall határozott állást foglalni más országok belügyeit illetően. Erre jó példa, hogy miközben ezerrel Trumpnak drukkolt, újabban azért ekézi az uniós vezetőket, mert szerinte jobban szimpatizálnak a Magyar Péter vezette politikai közösséggel. Ezt úgy fordította le, hogy Brüsszel kiválasztotta a bábkormányt, amelyet Magyarországon látni szeretnének. Lehet, hogy bennem van a hiba, de az égvilágon semmi különbséget nem érzek ebből a szempontból Orbán és Brüsszel között.
A magyar miniszterelnök politikai szinten viszont nagy valószínűséggel profitálni fog Trump elnökké választásából, hiszen a demokraták nyílt ellenszenve után némileg nyugodtabbá válhatnak az amerikai-magyar kapcsolatok, sőt talán Orbán renoméja is nőhet valamennyire az EU-n belül. Orbán arra is számít korábbi szavai alapján, hogy Trump elhozza majd a békét a világnak, hiszen azonnal – még a beiktatása előtt – elkezd dolgozni azon, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a magyar gazdaság annyira jól fog járni a republikánus elnökkel.
Hogy reagáltak a piacok?
Donald Trump protekcionista politikája alapvetően nagyon nem tesz jót a feltörekvő országoknak, a belső piacnak viszont kifejezetten előnyös. A győzelem hírére erősödik a dollár, a cikk szerda délutáni megírásakor az elmúlt nyolc év legnagyobb mértékű erősödését könyvelheti el. Némileg ezzel összefüggésben esik az olaj ára, szárnyra kapott a bitcoin, és az európai részvénypiacok is pozitívan fogadták az amerikai elnökválasztás eredményét. Ezen belül is főként a repülőgépgyártó és a védelmi szektorban működő cégek részvényei húznak nagyon a Portfolio szerint.
Ennek oka, hogy Trump az eddigieknél kevesebb katonai támogatást fog küldeni a régióba, ez pedig kedvezőbb helyzetbe hozhatja a védelmi cégeket, mivel növelni kell az európai védelmi kiadásokat az új elnök döntése miatt.
Az amerikai védővámok kivetését azonban már árazni kezdték az európai piacok. Szerdán a Volkswagen részvényei közel 4 százalékos mínuszban zárták a kereskedést, a BMW-é közel 5 százalékosban, a Mercedes (Daimler AG) papírjai pedig majdnem 3,6 százalékot veszítettek értékükből.
De nemcsak a nagy német autógyárak, hanem például a kínai BYD is megszenvedte a napot, több mint 2 százalékos mínuszban zárt.
Magyarországon egyelőre vegyes az amerikai elnökválasztás piaci megítélése. A tőzsde jól fogadta az amerikai híreket, a részvényindex 2,1 százalékos pluszban zárt, a vezető részvények közül az OTP 3,4 százalékot, az MTelekom csaknem 2 százalékot erősödött. A forintnak viszont nem volt jó napja. A reggeli órákban 412 forint fölött is járt az euró ára, ami a dollár erősödésével is összefüggésben van, majd napközben sokáig 410 forint fölött volt, hogy végül 409,83 forinton zárja a napot. A dollár majdnem 8 forinttal 382 forint közelében drágult, ami több mint 2 százalékos erősödés egyetlen nap alatt, de napközben 10 százalék fölötti, 385 forint közeli árfolyamon is kereskedtek vele. (A dollár az euróval szemben is majdnem 2 százalékot erősödött, az eurót az esti órákban tovább gyengítette a német kormánykoalíció szétesése).
Kedvezőtlen következmény volt az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ mai aukcióján nem sikerült eladni a 6 hónapos diszkont kincstárjegyeket, a 20 milliárd forintos meghirdetett keretre mindössze 7,5 milliárd forintos ajánlat érkezett. Ennek oka az amerikai állampapírok hozamemelkedésében rejtőzhet, a 30 éves papírok hozama 20 bázisponttal 4,66 százalékra emelkedett, aminél nagyobb ugrásra 2020 óta nem volt példa.
Ez előrevetíti, hogy a fejlődő piacokról, így például Magyarországról is, kivonulhat a jövőben a tőke, és mostantól inkább az Egyesült Államokba fog irányulni.