Hétfőn délelőtt tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium az augusztusi és az első nyolchavi államháztartási folyamatokról szóló jelentést. Az már az első közlés után kiderült, hogy a nyolcadik hónapban sem történtek gyökeres változások az állami gazdálkodásban: továbbra is az elmúlt évek második legnagyobb hiányával működik idén a költségvetés. 3025 milliárd forintos mínusz jött össze az első nyolc hónapban, aminél a 2023-as 3298 milliárdos mínusz volt nagyobb.
Az NGM-nek sikerült ezt úgy prezentálnia két héttel ezelőtt, hogy miközben a kormány „Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre”, az ország pénzügyei „rendezettek”.
Ráadásul ez a kép is némiképp csalóka: hiszen bár az uniós pénzek idén gyakorlatilag elapadtak – ami jól látszik a lentebbi ábrán is –, augusztusban összesen 318 milliárd forint érkezett az államkasszába, aminél nagyobb utalásra sem idén, sem tavaly nem volt példa.
(Brüsszel egyrészt a pedagógusbér-emeléssel összefüggésben utalt 587 millió eurónyi forrást, illetve a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedések második negyedévi kiadásainak uniós részét is átutalták, mintegy 131 millió eurót). A gazdálkodási folyamatokat azonban ez sem tudta helyrebillenteni, tetemes mínusz jött össze augusztusban, 239 milliárdos.
Magyarul: ha nincs ez az uniós utalás, akkor közel 550 milliárd forintos óriási veszteség lett volna az augusztus hónap egyenlege. Ám ez még nem minden, hiszen ezen „rendkívüli” bevétel mellett nyár elején is kapott a költségvetés több százmilliárd forintnyi osztalékot az állami cégektől. A körülmények (az uniós források elmaradása 2024 óta, valamint az osztalékbevétel, amely szintén kiszámíthatatlan bevételnek minősül) tekintetében tehát ezen kvázi egyszeri tételek nélkül már a 4000 milliárd forintos hiányt súrolná az állam idei gazdálkodásának egyenlege. Aminél nagyobbra az elmúlt években nem volt még példa. Ezek az említett tételek is csak arra voltak elegendőek, hogy a második legnagyobb hiány jöjjön össze. Az idei első nyolchavi 3025 milliárdos deficit egyébként 5,8 százalékkal, vagyis az idei inflációnál nagyobb mértékben haladja meg a tavalyi szintet.
És a neheze még csak most következik. Bár Orbánék már júliusban életbe léptették a családi adókedvezmény duplázását, októbertől újabb engedmény, a háromgyermekes anyák szja-mentessége lép életbe, ami újabb hiányzó bevételeket fog jelenteni a nem épp stabil lábakon álló költségvetésben.
Vagyis miközben eddig a kormány legfőbb baja az volt, hogy a kiadásait nem tudja kordában tartani, hamarosan a bevételi oldalon is akadhat problémája. A kiadások kezelhetetlensége a most közzétett részletes adatokból is világosan kirajzolódik. Egyrészt az összesen elköltött 29 377 milliárd forint 1905 milliárddal több, mint amennyit tavaly költöttek el augusztus végéig, másrészt időarányosan (66,6 százalék), is rosszabbul állunk: míg tavaly még 65,2 százalékát költötte el a kormány az előirányzatnak, idén ez 68,6 százalék. Vagyis 1095 milliárddal túllépte az időarányos szintet, ami azt jelenti, hogy ha a kormány szeretné tartani magát a tervekhez, akkor a következő hónapokban kellene némi önmérsékletet tanúsítani a költekezés terén.
Egész évben óriási terhet jelentenek a kamatkiadások, ezekre augusztus végéig 2928 milliárd forintot költött már el a kormány. Ez 500 milliárddal nagyobb összeg az egy évvel ezelőttinél, így pedig az éves előirányzatot már 76,3 százalékban kimerítette a kormány.
De a tervezettnél jóval többet költött már a kormány a költségvetési szervek kiadásaira is, amelynek jelentős része a személyi ráfordításokkal kapcsolatban felmerült összeg. Ugyanígy a tavalyinál már most jóval többet költött a kormány az útdíjhálózat rendelkezésre állására, 260 milliárd után 416 milliárdnál jár a számla, miközben az egész éves keret 545 milliárd forint.
Augusztus végére már teljesen kimerítették az előirányzatot az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások esetében. Az egész évre tervezett 486 milliárd helyett az első nyolc hónapban már 535 milliárdot költöttek el, aminek döntő része az ingatlanok fenntartásával kapcsolatos kiadás volt.
Látszólag nagyon felpörgette a kormány az állami beruházásokat is, hiszen az éves 202 milliárdos keretet már kimerítve 298 milliárd forintnál áll ez a kiadás. Ez a kép azonban szintén csalóka, hiszen gyakorlatilag még továbbra is húzza a kormány a nadrágszíjat ezen a téren. Egy évvel ezelőtt ugyanis nyolc hónap alatt 308 milliárdot költöttek el, 2023-ban pedig 314 milliárd forintot. Itt a kiadásokat egyébként az egyes projektek előrehaladása határozza meg. Idén a kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz (186 milliárd forint), az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz (80,8 milliárd forint) és az egyedi magasépítési beruházásokhoz (15,5 milliárd forint) kapcsolódtak az NGM beszámolója szerint.