Az Egyesült Arab Emírségek továbbra is lobbizik egy rákosrendezői luxusnegyedért, Orbán Viktor pedig valószínűleg egyáltalán nem engedte el a felhőkarcoló-projektet – írta a VSquare kormányzati és önkormányzati forrásokra hivatkozva.
Az Emírségek külkereskedelmi minisztere, Thani bin Ahmed Al Zeyoudi szeptember elején járt Magyarországon, többek között Karácsony Gergellyel is találkozott, akivel Rákosrendezőről tárgyaltak. A lap szerint Zeyoudi a főpolgármesternél és kormánytisztviselőknél is az eredetileg tervezett – eltitkolt, majd nyilvánosságra kerülése után nagy botrányt kiváltó – luxusnegyed mellett lobbizott.
Orbán nem sokkal később az Emírségek fővárosába, Abu-Dzabiba látogatott. A villámlátogatásról annyit közölt a kormány, hogy a miniszterelnök az Emírségek elnökével, Mohamed bin Zayed Al Nahyan sejkkel tárgyalt. A VSquare önkormányzati és kormányzati forrásai szerint valószínű, hogy Orbán nem engedte el a felhőkarcolós tervet, de a 2026-os választásokig visszafogottan viselkedik, és csak akkor veszi elő újra, ha hatalmon marad.
Főváros kontra állam
Nem sokkal Zeyoudi budapesti látogatása előtt, szeptember 5-én a Fővárosnak sikerült megegyeznie az Építési és Közlekedési Minisztériummal arról, hogy Budapest ugyanúgy jogosult Rákosrendező kapcsán a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, ahogy a kormány által kiszemelt arab befektető jogosult lett volna.
Ez nagy előrelépés ahhoz képest, hogy januárban a magyar kormány még a dubaji Eagle Hills Grouppal írt alá adásvételi szerződést a 100 hektáros területről. Az akkori tervek szerint a beruházók luxuslakásokat és irodaházakat terveztek, a kormány pedig egy korábbi rendelettervezete alapján ehhez jókora közlekedésfejlesztést ígért.
A területet a kormány 50,9 milliárd forintért adta el, amit részletekben kell kifizetni, legkésőbb 2039-ig. A beruházó 4944 milliárd forintnyi fejlesztést vállalt. Azonban kiderült, hogy Rákosrendező területének egy részére a Budapesti Közműveken (BKM) keresztül a fővárosnak elővásárlási joga van, amit hosszas jogi vita után érvényesítettek január végén.