A hét elején a Tisza vecsési rendezvényén szólalt fel Váczi Zoltán, volt válogatott labdarúgó, aki pályafutása alatt nem volt éppen a sportszerűség mintaképe. Interjúk sokaságában mesélt arról, hogy milyen sokat dohányzott és az alkoholt se vetette meg.
A tiszás gyűlésen arra biztatta a sportolókat, akik között nagy népszerűségnek örvend a Fidesz, hogy bátran álljanak át a Tiszához.
Ahogy ez várható volt, a propagandasajtó gyorsan megtalálta Váczit. A Magyar Nemzet „Elvonási tünet? Alkoholista focistával bővült Magyar Péter szégyenpadja” címmel írt krokit. „A magyar sportnak számos legendája, ikonja, fénylő csillaga van, Magyar Péternek még a sportolók közül is a legalja jutott. Alkoholista, lecsúszott, kiégett focista, mint példakép, szánalmas. Ha van valaki, akit elriasztó, negatív példaként lehet mutogatni a fiatal magyar focistacsemetéknek, az pont Váczi. Madarat tolláról, embert barátjáról” – vonta le a szerző a tanulságokat.
Az Ellenpont (felelős szerkesztő az Origót teljesen taccsra vágó Gábor László) sem kímélte: „A 90-es évek a magyar futball legsötétebb időszaka volt, kétes hírű »üzletember« tulajdonosokkal, borzalmas játékkal és rettenetes eredményekkel. Ennek a korszaknak volt jelképe Váczi Zoltán, aki kétségtelen tehetsége ellenére sem jutott túl sokra, mert – saját bevallása szerint is – csak az alkohol, a cigaretta és az éjszakázás érdekelte” – írta a szerző, dr. Both Hunor operatív vezető. (Nem vicc.)
A Tiszával a legkevésbé sem szimpatizáló Schiffer András a Facebookon vette védelmébe Váczit, akit Vasas-szurkóként és volt LMP-elnökként is jól ismer. Váczi 2014-ben még LMP-s önkormányzati képviselőjelölt is volt a XIII. kerületben, 5,14 százalékot kapott.
„Namármost Váczi Zoli a legnagyobb király volt Angyalföldön, egy bajnokesélyes, dobogós csapatban” – írta Schiffer, aki szerint a magyar futball talán legborzalmasabb korszakának nem Váczi a jelképe, hanem azok, akik a VIP-páholyokban sündörögnek a mai napig.
„Komolyan nem értem, hogy attól mert valakivel radikálisan nem értünk egyet politikai kérdésekben, miért kell lealázni emberi – művészi, sportolói és így tovább – minőségében?!” – írta.