A KSH közlése szerint júliusban a magyar ipar teljesítménye 1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, míg havi alapon 2 százalékos bővülés történt, ezek megegyeznek az első becslés során közölt adatokkal. Ezzel sikerült elmozdulni a mélypontot jelentő júniusi állapotról, amikor is a 2021-es év átlagához mérten 7,6 százalékos volt az elmaradás mértéke. Ezt júliusra sikerült 5,7 százalékos mínuszra szépíteni.
Az mindenképpen biztató, hogy a legnagyobb súlyú ágazatok közül a járműgyártás már nem esett tovább (0,1 százalékos növekedés volt éves bázison), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 28 százalékkal nőtt, az élelmiszeripar és dohánytermék gyártása pedig 1,3 százalékkal.
A kormány által csodafegyverként tekintett akkugyártás azonban négy hónapja nem látott rossz teljesítményt nyújtott. Azok után, hogy a májusi 3 százalékos és a júniusi 7,3 százalékos növekedés kisebb bizakodásra adott okot, a július megtörte ezt a trendet a maga 20 százalékos zuhanásával. Ennél rosszabb teljesítményre, 41 százalékos visszaesésre legutóbb idén márciusban volt példa.
Éves bázison a feldolgozóipari export és a belföldi értékesítés is visszaesett éve bázison, előbbi 1,3, utóbbi pedig 5,3 százalékkal. A jelek szerint pedig az export továbbra sem fog tudni magára találni, hiszen júliusban az új exportrendelések 4,6 százalékkal estek vissza, viszont majdnem ugyanilyen, 4,7 százalékos mértékben nőttek a belföldi megrendelések. Összesítve az új rendelések volumene 3,3 százalékkal esett vissza, míg a teljes rendelésállomány 7,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az ipari termelés az év első hét hónapjában 3,6 százalékkal csökkent előző év azonos időszakához képest, ami az építőiparhoz hasonlóan rosszabb teljesítmény a tavalyinál, akkor ugyanis még csak 3 százalékos volt a csökkenés mértéke.