Ursula von der Leyen ötödször tartott évértékelő, State of the European Union (SOTEU) beszédet az Európai Parlamentben. Tavaly az EP-választás miatt nem volt beszéd, így az Európai Bizottság elnöke két év szünet után állt az EP-képviselők elé, hogy értékelje az elmúlt időszakot, és megfogalmazza a közösség előtt álló új célokat.
Von der Leyen nem indult könnyű pozícióból, mert az EP-képviselők az elmúlt két hónap után bizalmatlanabbak vele szemben, mint eddig bármikor. Von der Leyen júliusban túlélt egy bizalmatlansági indítványt, majd augusztusban olyan vámmegállapodást kötött az Egyesült Államokkal, ami miatt még a centrumhoz tartozó képviselők egy része is dühös rá, mert szerintük megadta magát Donald Trumpnak.
Von der Leyen azonban nem ijedt meg a bizalmatlan közegtől. Kifejezetten keményen indította a beszédét. Azt mondta, Európa harcban áll, a tét pedig a közösség szabadsága, függetlensége, valamint a demokrácia. „Nincs idő a nosztalgiázásra. Most rajzolódnak ki az új világrend körvonalai. Az új világot pedig birodalmi törekvések mozgatják. Európának harcolnia kell a helyéért, nekünk kell meghatároznunk a sorsunkat. Egy új Európára van szükség. Képesek vagyunk rá, ha egységesen cselekszünk.”
Von der Leyen szerint Európát már többször leírták, de a közösség mindig egységesen lépett fel, és sikerrel járt. Ma az a kérdés, hogy Európának van-e mersze a harchoz, és megvan-e benne a közös döntésekhez szükséges kompromisszumkészség. „Egységre van szükség az Európai Parlament Európa-párti, demokratikus erői között. Én készen állok, hogy megvalósítsuk ezt az egységet.”
Ukrajna és Gáza
A kemény bevezető után von der Leyen rátért Ukrajnára. A téma annyira fontos volt számára, hogy díszvendégként magával hozott az ülésterembe egy ukrán fiatalt és a nagyanyját. A 14 éves Szását Mariupolból hurcolták a megszállt területekre az oroszok, de a fiú segítséget kért a nagyanyjától, aki elment érte Donyeckbe, majd biztonságos helyre vitte. A díszvendégeket álló tapssal fogadták a képviselők, csak a szélsőjobboldaliak maradtak ülve.
Von der Leyen határozottan kiállt Ukrajna mellett. Azt mondta, a szerda hajnali, lengyel légtérbe történő orosz drónberepülés az újabb bizonyíték rá, hogy Vlagyimir Putyin mit gondol a diplomáciáról. Az orosz elnök üzenete világos, amire Európának is világos választ kell adnia. Több szankció kell Oroszország ellen, miközben Ukrajnának is több támogatást kell küldeni. Von der Leyen bejelentette, hogy az Unió 6 milliárd eurót előre hitelez Ukrajnának, amivel drónszövetséget is köt.
Ukrajna támogatása mellett az Unió védelme is szóba került. Von der Leyen azt mondta, a kelet-európai országok tartják biztonságban a közösséget, ezért be kell ruházni ezekbe a tagállamokba. Példaként az űrből történő valós idejű megfigyelés kiépítését és egy drónfal felépítését hozta. Azt ígérte, hogy az októberi EU-csúcson világos ütemtervet terjesztenek elő az európai védelem fejlesztésére. De a legfontosabb az, hogy „Európa területének minden négyzetcentiméterét meg fogjuk védeni”.
Von der Leyen kiemelten foglalkozott Gázával is. Azt mondta, hogy Izrael a kétállami megoldás aláásására törekszik, ezt pedig nem hagyhatja az Unió. Európának többet kell tennie Gázával kapcsolatban, és másokat is rá kell vennie a sürgős intézkedésre.
Konkrét lépéseket is bejelentett. Azt mondta, hogy a Bizottság felfüggeszti az Izraelnek nyújtott kétoldalú támogatásokat, és szankciókat javasol a szélsőséges izraeli miniszterekkel és erőszakos telepesekkel szemben. Elismerte, hogy nehéz lesz a kérdésben többséget építeni, de Európának sürgősen cselekednie kell.
A bővítéspolitika csak kisebb részt kapott a külpolitikai blokkban. Von der Leyen annyit mondott, hogy a nagyobb és erősebb Unió jelenti a biztonsági garanciát, ezért fontos Moldova, Ukrajna és a nyugat-balkáni országok csatlakozása. Szerinte a bővítés Európa következő újraegyesítése lesz.
Gesztusok a bal- és a jobboldalnak
A gazdasági blokkban von der Leyen a bal- és a jobboldalnak fontos témákat is felhozott. A jobboldal kedvenc témájával, Európa romló versenyképességével kapcsolatban azt mondta, hogy a közösség függetlensége múlik azon, hogy képes-e megőrizni a versenyképességét. Szerinte erős gazdasági és geopolitikai ellenszélben kell dolgoznia a Bizottságnak, de ez nem rettenti el őket. Céljuk, hogy könnyítsenek a vállalkozások helyzetén és csökkentsék a bürokratikus terheket. Emellett befejezik az egységes piac kiépítését, és jelentős beruházásokat hajtanak végre a mesterséges intelligencia területén.
A jobboldal másik fontos témájával, az agrárpolitikával kapcsolatban pedig azt mondta, az európai gazdáknak nagyon erős ellenszélben kell dolgozniuk, de a dél-amerikai országokkal kötött Mercosur-megállapodás segít majd a helyzetükön. Emellett megígérte, hogy az európai élelmiszerek vásárlására buzdító kampányt indítanak.
Jelzésértékű volt, hogy von der Leyen kiállt az előző ciklusában kulcstémaként kezelt Green Deal mellett, amit az új ciklusában módszeresen próbál megfúrni a parlamenti jobboldal. Azt mondta, tudja, hogy sokan aggódnak a változások miatt, de a Green Dealt muszáj folytatni, mert a zöldítéssel csökkenni fog Európa stratégiai függősége.
Von der Leyen határozottan kiállt az elektromos autók mellett. Azt mondta, be kell fektetni a kisebb méretű, megfizethető autók gyártásába, mert Európának saját elektromos autókra van szüksége. „Bárki bármit mond, a jövő elektromos lesz, és ennek a folyamatnak Európa is része lesz”.
Von der Leyen szociálpolitikai kérdésekről is beszélt. A lakhatási válságot társadalmi válságként jellemezte, és azt mondta, hogy radikálisan át kell gondolni a jelenség kezelését. Megígérte, hogy bemutatnak egy megfizethető lakhatásra vonatkozó tervet, és összehívják az első uniós lakhatási csúcstalálkozót. Emellett megígérte, hogy 2050-ig felszámolják a szegénységet, és mindent megtesznek az energia árának csökkentéséért, hogy ne szorongjanak az emberek a rezsiszámlák miatt. Szerinte ennek az a kulcsa, hogy Európa végleg megszabaduljon az orosz fosszilis üzemanyagoktól.
Üzenet Orbánnak
Beszéde utolsó részében von der Leyen több, kisebb témára tért ki. Először megvédte az Egyesült Államokkal kötött vámmegállapodást, ami szerinte „kétségkívül a legjobb megállapodás, ha megnézzük a többi ország megállapodását”.
A médiával kapcsolatban azt mondta, hogy a független sajtó több tagállamban is a túléléséért küzd, ezért még jobban fogják támogatni a független újságírást. A közösségi média pedig veszélyt jelent a gyermekekre, ezért meg kell fontolni használatának esetleges korlátozását. Azt ígérte, szakértőkkel dolgozzák majd ki a legjobb megoldást.
Zárásként pedig két, Magyarország számára különösen releváns témát hozott fel. Egyrészt kijelentette, hogy a jogállamisági kérdésekben bezárják a kiskapukat, és a következő költségvetési ciklusban még szigorúbban járnak majd el, hogy senki se juthasson úgy uniós forrásokhoz, hogy nem tartja tiszteletben az uniós értékeket.
Másrészt pedig azt mondta, hogy külpolitikai kérdésekben el kell mozdulni a minősített többségi döntéshozatal irányába, és „le kell rázni az egyhangú döntéshozatal béklyóját”, mert csak így lehet megvédeni Európa függetlenségét. Utóbbi kijelentése bújtatott üzenet volt Orbán Viktor számára, aki külpolitikai vétóival rendszeresen lassítja az Unió döntéshozatalát.