Észtország azt vizsgálja, hogy a kiszáradt tőzegmohás lápok felélesztése segíthet-e megvédeni a balti országot egy orosz támadással szemben, miközben környezetvédelmi szempontból is hasznos lépés lenne – közölte az ország környezetvédelmi minisztériuma a POLITICO-val. Tallinn az Európai Unió harmadik kormánya, amely miniszteri szintű tárgyalásokat indított láp-helyreállítás kapcsán a NATO keleti szárnyán, Finnország és Lengyelország után. Tudósok arról írtak, hogy a tőzegmohás lápok nagyon hatékony csapdaként szolgálhatnak ellenséges harckocsik számára.
Természetes, vízzel telített állapotukban a tőzegmohás lápok hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak, létfontosságú élőhelyek, és védelmi gátakként szolgálnak aszályok és erdőtüzek ellen. Az EU lápjainak azonban fele vízhiányos, általában azért, hogy mezőgazdasági területté alakítsák őket. A kiszáradt lápok szén-dioxidot bocsátanak ki, gyorsítva az éghajlatváltozást – és a harckocsik is hamarabb haladnak át rajtuk.