Leváltották a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ két főigazgató-helyettesét, Hammerstein Juditot és Virágos Gábort, a Telex értesülését Demeter Szilárd, a Közgyűjteményi Központ elnöke is megerősítette a lapnak. Három mondatos indoklása szerint két helyettesének az új stratégia és a közgyűjteményi átalakítás miatt kell mennie.
„Ha ugyanazokkal ugyanazt csináljuk, akkor dőreség lenne más eredményt várni. A Magyar Nemzeti Múzeum a Közgyűjteményi Központ részeként új stratégia mentén folytatja a következőkben. Új idők, új szelek, új működési rend”
– írta Demeter.
A fideszes kultúrpolitikus a magyar könyvszakmai, könyvtári, irodalmi és zenei szféra után L. Simon László kirúgása után kapta meg az első számú magyar közgyűjtemény irányítását – mint azt nehéz elfelejteni, L. Simont azért menesztette Csák János miniszter, mert a World Press Photo kiállításán melegeket ábrázoló képek is szerepeltek, ami ellen a Mi Hazánk hecckampányt indított.
Demeter Szilád pályázata valójában nem csak a Nemzeti Múzeumról szólt: arra kapott Orbántól felhatalmazást, hogy az MNM-mel együtt integrálja a Természettudományi, az Iparművészeti, a Petőfi Irodalmi és a Kereskedelmi múzeumot, valamint a Széchényi Könyvtárat.
Azóta ez megtörtént, az intézmények önállósága megszűnt, létrejött a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, melynek Demeter lett az elnöke. A Nemzeti Múzeum főigazgatójának közben Demeter a korábban a Közlekedési Múzeumot vezető Zsigmond Gábort nevezte ki, aki papíron Tiborcz István szerzőtársa, több közös könyvük is van Orbán vejével.
A tényleges intézményi integrációból idáig információink szerint annyi valósult meg, hogy az intézmények gazdasági önállóságát teljesen megszüntették, így most már a vécépapír beszerzését is központilag kell jóváhagyatni. A szakmai integrációból egyelőre nem sok minden látszik, a Közgyűjteményi Központ alá tartozó munkatársak is csak annyit tudnak, hogy a főigazgatóságra sok új ember érkezett. A stratégiai átalakítás kitalálására Demeter munkacsoportokat hozott létre – de a házon belüli kommunikációra jellemző, hogy ezeknek az összetétele sem ismert.
A Demeter által most menesztett két főigazgató-helyettes a Nemzeti Múzeumnak és valamennyire a fideszes kultúrpolitikának is meghatározó alakjai voltak korábban. Először, tudomásunk szerint egy héttel ezelőtt, Hammerstein Judit távozását jelentették be. Ő erről egy rövid levélben tájékoztatta munkatársait – úgy tudjuk, ebben azt írta, tulajdonképpen örül, hogy mennie kell, mert nem szeretne részt venni azokban a változásokban, amik az elmúlt hónapokban elindultak a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központban.
Hammersteinnek korábban több fontos pozíciója volt a fideszes kultúrpolitikában. Az első Orbán-kormányban még Orbán sajtófőnöke volt, majd 2010 után helyettes államtitkár lett a kultúráért felelős tárcánál. Innen politikai értelemben lefelé bukott, a Balassi Intézet főigazgatója lett. A szakma azonban nem tekintett rá ejtőernyősként, érdemi elismertsége volt, de 2018-ban ő is áldozata lett a keményebb jobboldali fordulatot követelő kultúrharcosoknak: a Magyar Idők azzal támadta be, hogy túl nagy teret enged a liberális alkotóknak, majdnem mintha az SZDSZ kormányozna Magyarországon. Később egyébként hasonló támadások után kellett távoznia a PIM éléről egy másik mérsékelt fideszes kultúrpolitikusnak, Prőhle Gergelynek is, akit ott éppen Demeter Szilárd követett.
Hammerstein ezután rövid ideig az OSZK-t is vezette, érdekesség, hogy a Széchényi Könyvtárból is azután kellett 2020-ban eljönnie, hogy Demeter Szilárd megkapta a területet. Ennyiben úgy tűnhet, hogy most már másodszor rúgja ki Demeter, méghozzá ezúttal a közvetlen elődjét, hiszen L. Simon kirúgása után néhány hónapig megbízott főigazgatóként Hammerstein Judit vezette a Nemzeti Múzeumot.
A másik, most menesztett főigazgató-helyettes a Nemzeti Múzeum vezetéséből az a Virágos Gábor, akiről csak szerdán derült ki, hogy szintén mennie kell. Az intézmény L. Simon 2021-es kinevezéséhez kapcsolódó közvetlen fideszes átvétele előtt úgy nézett ki, ő lehet a Nemzeti Múzeum következő vezetője. Házon belül köztudomású volt, hogy a korábbi főigazgató, Varga Benedek őt nézte ki utódjának, Virágos már kész pályázattal rendelkezett, amikor kiderült, hogy Kásler környezetében úgy döntöttek, inkább L. Simon Lászlónak kell megkapnia a legrégebbi magyar közgyűjteményt.
Virágos ezután visszalépett, L. Simon pályázata tartalmilag alapvetően a Virágos által elképzelt vonalat követte, ő pedig kvázi operatív vezetőként irányította az intézmény működését. Ő kapta meg azt a Nemzeti ernyője alatt létrehozott új intézményt, a Nemzeti Régészeti Intézetet (NRI) is kiterjedt hatáskörökkel, ami ekkortól a Nemzeti Múzeum fontos új lába lett.
Hammerstein és Virágos menesztése után az is kérdés, hogy mi lesz az NRI sorsa. Régebb óta hallani, hogy azt teljesen szétszedhetik – nem függetlenül attól, hogy politikai nyomásra, a külföldi befektetőknek kezdve lényegében megszüntetnék a kötelező régészeti megelőző feltárásokat, amikért most az NRI felel.
A Nemzeti Múzeum új vezetőiről, esetleges nagyobb átalakításról egyelőre nincs hivatalos hír.