Báthory István ifjúkora Habsburg I. Ferdinánd apródjaként telt, majd 23 évesen, 1556-ban hazatért Erdélybe, ahol jó pozíciót szerzett a gyulafehérvári udvarban: megkapta a váradi főkapitányi tisztséget, Izabella halála után pedig a keleti király, János Zsigmond egyik legfőbb tanácsadója lett. Több alkalommal járt követségben a császári udvarban, 1565 utáni útja során azonban Miksa császár börtönbe vetette, és míg a főkapitány Bécsben raboskodott, Bekes Gáspár szerezte meg pozícióit.
Bekes 1570-ben megkötötte Miksával a speyeri egyezményt, aminek értelmében János Zsigmond lemondott királyi címéről és dinasztiája kihalása esetén a Habsburgoknak ígérte Erdélyt. Az uralkodó 1571 márciusában váratlanul meghalt, az erdélyi rendek azonban nem akarták Miksának adni az országot, hanem Báthory Istvánt hívtak meg, akit egyébként II. Szelim szultán athnaméja is támogatott – írja a Rubicon.hu.
amit az 1568-as drinápolyi béke után Miksa sem mert nyíltan támadni, segítette viszont a hatalomra törő Bekes Gáspárt, aki 1573 után gyakran támadt Báthory ellen. Időközben azonban megüresedett a lengyel trón, a jelöltek között pedig felmerült Rettegett Iván orosz cár és I. Miksa mellett a török által támogatott Báthory István is. Iván hajlandó volt lemondani Miksa javára egyes livóniai lengyel területekért, a Habsburg uralkodó pedig Bekest küldte magyar riválisa kiütésére, de 1575. július 8-án, a kerelőszentpáli csatában Báthory győzelmet aratott. Ennek hatására a lengyel rendek végül őt választották királlyá: Erdély fejedelmét 1576. május 1-jén a Wawelban koronázták meg.
Báthory István
István mind Erdélyben, mind Lengyelországban a központi hatalom növelését, a pénzügyek centralizálását, az adománylevelek felülvizsgálatát hajtotta végre, valamint oktatási intézményeket hozott létre. Ez Erdélyben katolizálási törekvésekkel is párosult, bár a fejedelem tiszteletben tartotta a János Zsigmond idején megszilárdult vallási toleranciát, mindössze a katolikus intézmények betelepülését támogatta.
A külpolitikát illetően Báthory István nem akarta Erdély státusát bolygatni, beleegyezett a Porta által 15 000 aranyra emelt évi adóba, és kerülte a konfliktust a Miksa után trónra lépő Rudolf császárral is. Udvarát Krakkóba helyezte át, Erdély ügyeit öccse, Kristóf, majd annak 1581-es halála után három kormányzó, végül 1585-től Ghiczy János vitte. Királyként terve a közép-európai lengyel nagyhatalom megszervezése volt, ebből kiindulva aztán Erdély kellő támogatást kapott volna nem csak a Porta, de a Habsburgok visszavetésére is. Esély nyílt volna Magyarország egyesítésére is, a grandiózus tervekbe azonban beleszólt a sors, Báthory István 1586. december 12-én váratlanul meghalt Grodnóban.
The post Lengyel király lett az erdélyi fejedelem first appeared on 24.hu.