Az Alkotmánybíróság öt tagú tanácsa Hann ügyének kapcsán megállapította: a Kúria az emberi méltósághoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának egymáshoz való viszonyát alkotmányosan megfelelően értékelte. Így nem sértette meg az Alaptörvényt, amikor kimondta: a felperes „személyiségi jogi védelmének határvonalai az adott ügyben a hivatásuknál fogva a közhatalmat gyakorlókéhoz hasonló módon ítélhető meg.” Ezért elutasította a testület a Medián közvéleménykutató vezetőjének panaszát – írja a HVG.
Hann a 2021 őszén bemutatott Elkxrtuk című film miatt perelte be Kálomista gyártócégét 2022 márciusában, jó hírnévhez való személyiségi jogának megsértése miatt. A film a 2006. őszi budapesti események apropóján készült, és fontos része volt a Fidesz 2022-es kampányának: politikusok és kormányközeli médiaszemélyiségek egyaránt népszerűsítették a filmet. A történet egyik főszereplője „Endre”, a Gyurcsányék körül forgolódó tanácsadó-kutató, aki egyszerre manipulálja a szereplőket és a közvéleményt. Szándékosan alulméri például a Fideszt és felülméri a szocialistákat, máskor tanácsokat ad minisztereknek, hogy kiket érdemes megfigyelni vagy követni. A film egyik jelenetében „Endre” részt vesz egy olyan egyeztetésen is, a parlamentben ráadásul, amin Dobrev Klára eldönti, hogy akkor a rendőrök tudatosan rátolják majd a radikális tüntetőket a Fidesz megemlékezőire az Astoria mellett.
Hannt meghívták a díszbemutatóra, a közleményben tanácsadóként hivatkoztak rá, és a film honlapja is nyilvánvalóvá tette, hogy róla mintázták a film karakterét. (Az alkotók „valós eseményeken alapuló fikcióként” hirdették a filmet.) Első fokon a bíróság Hann Endrének adott igazat, de nem minden pontban. Decemberben a Fővárosi Törvényszék kimondta ugyan, hogy Kálomistáék megsértették Hann jó hírnevének védelméhez fűződő személyiségi jogát, de nem a filmbéli ábrázolással, csupán az alkotás kommunikációjával, közleményével, honlapjával.
Másodfokon viszont már nem Hann Endrének, hanem Kálomistának adott igazat a bíróság. A jogerős döntést azzal indokolták, hogy „az Elkxrtuk című film alkotói, művészeti szabadsága erősebb, mint a felperes személyiségi jogai, védelme. Különös tekintettel arra, hogy abban az időszakban a felperes személyiségi jogi helyzete közszereplőként nagyobb szintű tűrést feltételez, mint egy átlagember esetében”.
Tavaly aztán a Kúria is elutasította Hann Endre kérvényét, így jogerősen is elbukta a Elkxrtuk című film forgalmazója ellen indított személyiségi jogi pert. A döntést a Kúria többek közt azzal indokolta, hogy a film műalkotásnak minősül, aminek elkészítése része a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságának. „Az alperes filmalkotása nagyjátékfilm, az átlagosan tájékozott néző számára nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű filmekben nem a valós események kerülnek a színészek játékával ismételten bemutatásra, hanem a mű az alkotók fantáziájának képi és hangi leképződése” – írták akkor.
Hann Endre a HVG-nek azt mondta, az összes magyarországi jogorvoslati lehetőség kimerítésével végre megnyílt a lehetőség arra, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróságig vigyék tovább az ügyet.